A világ legrégebbi állatábrázolására bukkantak Celebesz szigetén

A sötétvörös okkerrel rajzolt alkotást a Celebesz szigetén található Leang Tedongnge nevű barlangban fedezték fel, a sziget egy lakott területtől távol eső völgyében. Jelenleg ez a legkorábbi bizonyíték az emberek jelenlétére a térségben.

„Az ezt készítő emberek teljesen modernek voltak, ugyanolyanok voltak, mint mi, minden kapacitásuk és eszközük megvolt arra, hogy bármit megfessenek, amit csak akartak” – mondta el Maxime Aubert, a felfedezésről beszámoló tanulmány társszerzője.

Aubert a datálás specialistájaként azonosított egy, a festményen létrejött kalcitlerakódást, amelyről az urán-tórium izotópos módszerrel meg tudta állapítani, hogy mintegy 45 500 éves – azaz a festmény legalább ennyire régi.

„De lehet ennél is sokkal régebbi, mert a datálás, amelyet használunk, csak a rárakódott kalcit korát állapítja meg” – tette hozzá Aubert.

A teljes festményegyüttes kontrasztosított képeken

A beszámoló szerint a 136 centiméter széles és 54 centiméter magas festmény a celebeszi disznó kifejlett hím példányainak jellegzetes szarvszerű arckinövéseit is ábrázolja. Emellett jól látható két kézlenyomat is az állat hátsó fele felett, valamint vele szemben két másik disznó részlegesen fennmaradt ábrázolása.

Adam Brumm társszerző szerint „úgy tűnik, a disznó két másik celebeszi disznó közötti harcot vagy szociális interakciót figyel meg.” A kézlenyomatok létrehozásához az alkotóknak a barlang falára kellett helyezniük kezüket, majd összeköpködni azt a festékkel. A régészcsapat abban reménykedik, hogy a nyálból esetleg hátramaradt DNS-nyomokból használható mintát tudnak majd venni.

E festmény a legrégebbi állatábrázolás, azonban nem a legrégebbi ember alkotta képzőművészeti alkotás: egy vonalakból álló egyszerű firka, amelyre Dél-Afrikában bukkantak, mintegy 73 000 éves.

A térség barlangokkal tűzdelt hegyeiből vélhetően fognak még előkerülni őskori alkotások

Celebesz szigete több szempontból is nagy jelentőségűnek mondható. A közeli szigetekkel együtt a tudósok által gyakran Wallaceának nevezett szigetcsoport egy éles határvonalon fekszik, amelynek két oldalán jelentős mértékben eltérő állat- és növényfajokat, egészen különböző ökoszisztémákat talál az ember.

Emellett e szigetcsoport minden bizonnyal a korai emberek Ausztráliába vezető útjának egyik állomása volt. Mivel a déli kontinensen már leletekkel alátámaszthatóan legalább 65 000 éve jelen volt az ember, joggal feltételezhető, hogy Celebeszen és a környező szigeteken is már legalább ilyen régen megjelent.

Felmerül tehát annak lehetősége, hogy akár Celebeszen, akár a környező szigeteken még a most felfedezettnél is régebbi figuratív ábrázolások várnak megtalálásra. Számos, apró barlangokkal tűzdelt hegy és domb akad ezeken a szigeteken, így könnyen lehet, hogy csak idő kérdése a következő alkotás előkerülése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Római játszótér, kelta emlékhely és kápolnafelújítás Paks térségében
• Római kori színházat találtak az ausztriai Bregenzben
• Caligula és Nero római császárok „őrültségének” más-más volt az oka
• A római kivonulás utáni, 5. századi mozaikot találtak Angliában
• Véget ért a hányatott sorsú szombathelyi római mozaikegyüttes restaurálása
• Az első világháború katonáit tizedelő baktérium már az ókori Rómában is jelen volt
• Ezüst formájában is elfogadta alattvalói hűségét egy római császár
• Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez
• Korántsem csak a romboláshoz értettek a Karthágó örökébe lépő vandálok