A világ legrégebbi állatábrázolására bukkantak Celebesz szigetén

A sötétvörös okkerrel rajzolt alkotást a Celebesz szigetén található Leang Tedongnge nevű barlangban fedezték fel, a sziget egy lakott területtől távol eső völgyében. Jelenleg ez a legkorábbi bizonyíték az emberek jelenlétére a térségben.

„Az ezt készítő emberek teljesen modernek voltak, ugyanolyanok voltak, mint mi, minden kapacitásuk és eszközük megvolt arra, hogy bármit megfessenek, amit csak akartak” – mondta el Maxime Aubert, a felfedezésről beszámoló tanulmány társszerzője.

Aubert a datálás specialistájaként azonosított egy, a festményen létrejött kalcitlerakódást, amelyről az urán-tórium izotópos módszerrel meg tudta állapítani, hogy mintegy 45 500 éves – azaz a festmény legalább ennyire régi.

„De lehet ennél is sokkal régebbi, mert a datálás, amelyet használunk, csak a rárakódott kalcit korát állapítja meg” – tette hozzá Aubert.

A beszámoló szerint a 136 centiméter széles és 54 centiméter magas festmény a celebeszi disznó kifejlett hím példányainak jellegzetes szarvszerű arckinövéseit is ábrázolja. Emellett jól látható két kézlenyomat is az állat hátsó fele felett, valamint vele szemben két másik disznó részlegesen fennmaradt ábrázolása.

Adam Brumm társszerző szerint „úgy tűnik, a disznó két másik celebeszi disznó közötti harcot vagy szociális interakciót figyel meg.” A kézlenyomatok létrehozásához az alkotóknak a barlang falára kellett helyezniük kezüket, majd összeköpködni azt a festékkel. A régészcsapat abban reménykedik, hogy a nyálból esetleg hátramaradt DNS-nyomokból használható mintát tudnak majd venni.

E festmény a legrégebbi állatábrázolás, azonban nem a legrégebbi ember alkotta képzőművészeti alkotás: egy vonalakból álló egyszerű firka, amelyre Dél-Afrikában bukkantak, mintegy 73 000 éves.

Celebesz szigete több szempontból is nagy jelentőségűnek mondható. A közeli szigetekkel együtt a tudósok által gyakran Wallaceának nevezett szigetcsoport egy éles határvonalon fekszik, amelynek két oldalán jelentős mértékben eltérő állat- és növényfajokat, egészen különböző ökoszisztémákat talál az ember.

Emellett e szigetcsoport minden bizonnyal a korai emberek Ausztráliába vezető útjának egyik állomása volt. Mivel a déli kontinensen már leletekkel alátámaszthatóan legalább 65 000 éve jelen volt az ember, joggal feltételezhető, hogy Celebeszen és a környező szigeteken is már legalább ilyen régen megjelent.

Felmerül tehát annak lehetősége, hogy akár Celebeszen, akár a környező szigeteken még a most felfedezettnél is régebbi figuratív ábrázolások várnak megtalálásra. Számos, apró barlangokkal tűzdelt hegy és domb akad ezeken a szigeteken, így könnyen lehet, hogy csak idő kérdése a következő alkotás előkerülése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére