A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Az ókori Görögország a modern nyugati kultúra bölcsője, és a történelem egyik legtöbbet kutatott területe. Fennmaradt írásos és tárgyi emlékeinek köszönhetően igen sokat tudunk erről a civilizációról, mindezen információ azonban nem feltétlenül ismert széles körben. Alább olvasható hat tény, amelyről ritkán esik szó a mindennapokban.
Korábban
Lehetséges, hogy Homérosz nem is létezett
Ki volt Homérosz? Az epikus költő, akinek nevéhez az Íliászt és az Odüsszeiát társítjuk, a legtöbb feltételezés szerint a Kr. e. 8. században élhetett, azaz nagyjából 500 évvel az általa leírt események kora után. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a két költeményt egyetlen ember szerezte, és hogy az illetőt vagy a több szerző valamelyikét valóban Homérosznak hívták. Tizenkilenc település, illetve sziget szerte az ókori Görögország területén állítja, hogy Homérosz oda valósi volt, köztük Athén és Kiosz is. A legerősebb „esélyesnek” a legtöbben Szmirnát (a mai törökországi Izmirt) tartják.
Homéroszt általában egy szakállas, vak férfiként ábrázolják. Híres költeményei egy olyan hagyományt követnek, amelyben az énekes-költők évszázadokon át szájról szájra adták át a legendákat és a múlt izgalmas eseményeit. Ha Homérosz valóban létezett, éppen a megfelelő időben élt ahhoz, hogy hasznát vegye az újonnan megjelent görög ábécének, és talán az írnokok szolgálatainak is, hogy megörökítse költeményeit.
Hagyatéka iránt töretlen az érdeklődés – mind az Íliász, mind az Odüsszeia nyomai rendszeresen felbukkannak a modern irodalomban is. Az Odüsszeia nagy hatással volt James Joyce „Ulysses” című regényére (maga az Ulysses az Odüsszeusz név latin változata), míg Akhilleusz története az Íliászból felfedezhető J.R.R. Tolkien egyik korai művében, a „Gondolin bukásában”. A Coen-fivérek 2000-es filmje, az „Ó testvér, merre visz az utad?” szintén sokat köszönhet Homérosznak, nem beszélve az Íliász eseményeit közvetlenül feldolgozó 2004-es Trója című filmről.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Archeogenetikai kutatással azonosították II. (Vak) Béla király maradványait 10:42
- Őskori higiéniát vizsgáltak a dél-afrikai barlangokban 09:50
- Titkos szimbolikájú Tudor-kori épületet restauráltak Nagy-Britanniában 09:01
- Milliós Bellotto: Londonban kerül kalapács alá a velencei mestermű 08:46
- Mezoamerika legrégebbi számírását azonosíthatták egy guatemalai agyagszobron 08:08
- Vandálok pusztítják Platón athéni Akadémiáját 06:59
- Feltárták Írország legnagyobb viking települését tegnap
- UFO-t láttak Budapest és Moszkva között 1956-ban tegnap



















