Hitler elfeledett szövetségesei

A sztálini Szovjetunióban 1939-re a templomok 97 százalékát bezárták

2016. december 15. 14:24 MTI

A diktatúrák egyházi áldozatairól rendeztek tudományos tanácskozást szerdán este a bécsi Collegium Pázmáneumban, ahol a sztálini rendszer egyházüldözéséről esett szó a bécsi magyar közönség előtt. "A sztálini típusú diktatúrák - Magyarországnak is volt egy ilyen "fiók diktatúrája", a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer -, nem tolerálták sem az egyházat, sem a vallást, sem a hagyományos polgári intézményeket, konkurenciát és ellenséget láttak ezekben" - nyilatkozta a tanácskozást követően Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református egyetem professzora. Hozzátette: ennek gyökerei a szovjet rendszerben keresendők.

A moszkvai Megmentő Krisztus-székesegyház 1931-es lerombolása
A moszkvai Megmentő Krisztus-székesegyház 1931-es lerombolása

Kun Miklós arról is beszélt, hogy Nyikita Petrov moszkvai történésszel együtt végzett kutatásaikból kiderült, hogy a sztálini Szovjetunióban 1939. január elsejei adatok alapján a templomok 97 százalékát bezárták, Minszkben egy templom sem működött, Kijevben kettő volt három ortodox pappal, holott "a város a kereszténység felvételének fontos helyszíne". Mindössze másfél év alatt 150 ezer püspököt, pópát és hívőt börtönöztek be és közülük 80 ezret azonnal le is tartóztattak - mondta Kun Miklós. Mint fogalmazott: "amikor történész barátjával a kutatás közben ezeket az adatokat látták, könnyes lett a szemük."

Horváth Attila, egyetemi tanár, alkotmánybíró előadásában kiemelte: a diktatúrákban azért üldözték az egyházakat, mert ideológiát, személyi kultuszt, "szinte saját hitet" akartak teremteni. Kitért arra is, hogy az egyházi iskolák bezárása mérhetetlen kárt okozott a magyar oktatási rendszernek. A koncepciós perekre kitérve arról beszélt, hogy Magyarországon minden negyedik pap volt hosszabb-rövidebb ideig börtönben. Megállapítása szerint a sugallt rágalmak miatt tapasztalható még ma is antiklerikális ellenszenv sokakban.

Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora köszöntőjében kiemelte: a tanácskozás egyik célja, hogy az egyházi üldözöttek "példáiból megerősödjünk". Mint fogalmazott: nem öncélú a sérelmek felemlegetése, hiszen az egyházi üldözöttek gyakran úgy jöttek ki a börtönből, hogy már megbocsátottak. Hozzátette: ezt a fajta nagyvonalúságot csak az Istenbe vetett hit engedheti meg magának. Bertényi Iván, a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója a többi között arról beszélt, hogy a totális diktatúrák az igazság birtokosainak gondolják magukat, választ akarnak adni szinte minden jelenségre.

Az osztrák fővárosban lévő Pázmáneumban, a Pázmány Péter által alapított papnevelő intézetben töltötte 1971-től élete utolsó éveit Mindszenty József bíboros, akit a nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönöztek. Az eseményt a Szeged-Csanádi Püspökség, a Gál Ferenc Főiskola, a bécsi Pázmáneum, a bécsi Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezte és a Gulág Emlékbizottság támogatta.

Címkék
2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!