A Szentföld őrei: a templomos lovagok hatalma

Illusztráció

A szentföld védelmezői

A templomos lovagrend (Ordo Pauperum Commilitonum Christi Templique Salomonici) 1118-ban, egyes források szerint 1118/1119-ben jött létre Jeruzsálemben, a Szentföld védelmére. Az alapítók közül kiemelkedett Hugues de Payens, aki társaival együtt fogadalmat tett a jeruzsálemi pátriárka előtt. Első székhelyüket a jeruzsálemi Templom-hegyen, Salamon templomának romjainál kapták, innen ered nevük is.

A rend hamarosan nemcsak katonai, hanem gazdasági hatalommá is vált. Európai birtokaik, a számukra felajánlott adományok és szigorú szervezettségük révén a templomosok a középkor „bankáraivá” váltak: zarándokoknak biztosítottak letéteket, kölcsönöket folyósítottak királyoknak, és olyan pénzügyi rendszert működtettek, amely előrevetítette a modern bankrendszert.

Híres nagymesterek

Az alapító Hugues de Payens után olyan nagymesterek irányították a rendet, mint Robert de Craon vagy Bertrand de Blanchefort. Katonai szervezettségük és fegyelmezettségük révén a templomosok a keresztes hadjáratok meghatározó erejévé váltak. Hírnevük félelmet keltett ellenfeleikben, és tiszteletet parancsolt szövetségeseik között.

A 13. század végére azonban a Szentföldi keresztes államok összeomlottak, és a rend katonai küldetése megszűnt. Európában maradtak, ahol gazdasági erejük miatt sok uralkodóban bizalmatlanságot keltettek. Legfőbb ellenségük IV. (Szép) Fülöp francia király lett, aki súlyosan eladósodott a templomosok felé, és hatalmuk megtörésére törekedett.

A letartóztatások és a perek

Egy pénteki napon, 1307. október 13-án, a francia király parancsára egyszerre tartóztatták le a templomosokat Franciaország-szerte. Sátánimádással, eretnekséggel és erkölcstelenséggel vádolták őket. A kínvallatás hatására sokan beismerték a koholt bűnöket, ami jogalapot adott a perekhez.

Jacques de Molay, a rend utolsó nagymestere, hosszú fogság után 1314-ben került máglyára Párizsban. A krónikák szerint halála előtt átkot szórt a pápa és a király felé, és rövid időn belül mindketten meghaltak. Ez csak tovább növelte a templomosokat övező legendákat.

A feloszlatás

V. Kelemen pápa 1312-ben, a vienne-i zsinaton hivatalosan is feloszlatta a templomos rendet. Vagyonukat elvileg a johanniták örökölték, de Franciaországban és más területeken inkább a királyok kezére került. A templomosok emléke azonban nem halványult el: titokzatos kincsekről, rejtett tudásról és máig élő legendákról szóló történetek kísérik nevüket.

A templomos lovagok a keresztes háborúk idején katonai és pénzügyi hatalomra tettek szert, ám éppen gazdagságuk lett vesztük. Tragikus végük legendák sorát szülte, amelyek mindmáig elevenen élnek az európai emlékezetben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike