A román könyvelő, aki 14-szer megnyerte a lottót

A „hétvégi matematikus”

Mandel saját bevallása szerint „hétvégi matematikus, nem túl tanult könyvelő”, aki elégedetlen volt az 1960-as évek Romániájában tapasztalható életszínvonallal – fizetése alig volt elég saját maga, felesége, és két gyermekük eltartására. Ebben a helyzetben a szocialista rendszerben a szóba jöhető opciók a valamely nyugati országba történő disszidálás, vagy a fizetés illegális tevékenységgel történő kiegészítése voltak. Mandel talált egy harmadik módszert: a lottó kijátszását.

Ahogy később elmondta, „a megfelelően alkalmazott matematika egy vagyont is képes garantálni.” Az ő esetében ez pontosan így is történt. Az első dolog, amire rájött, igen egyszerű volt: a lottót kijátszani akkor lehetséges, hogy ha a főnyeremény háromszor akkorára duzzadt, mint amekkora a potenciális nyerő számsorok száma. Ha tehát egy lottósorsoláson hat darab, 1 és 40 közti számot kell választani, akkor 3 838 380 lehetséges kombináció van. Ebben az elméleti helyzetben Mandel megvárta volna, amíg ennek – megszorozva egy szelvény árával –  háromszorosára, azaz például 1 dollárba kerülő szelvények esetén 11,5 millió dollárra nem emelkedett.

A magyarázat egyszerű: ebben az esetben minden egyes kombinációhoz ki lehet tölteni egy szelvényt, a minden számot eltaláló szelvénnyel kiváltani a főnyereményt, és ezzel megháromszorozni a szelvényekre költött pénzt. Természetesen valójában nem háromszorozódna meg a pénz, mivel további jelentős költségeket is vonna magával egy ilyen művelet, amelyeket szintén fedezni kell – főként emiatt volt Mandel szabálya a háromszoros érték.

Miután talált egy olyan sorsolást, amely megfelelt a feltételeknek, Mandel megkörnyékezett egy csoport „befektetőt”, akik mind kisebb összeggel járultak hozzá a „művelethez”. E „befektetők” hozzájárulásaiból aztán Mandel több millió szelvényt nyomtatott ki minden egyes kombinációval (erre ekkoriban még lehetőség volt számos országban), majd különféle lottózókba vitte őket, hogy hitelesítsék őket. Miután valamelyik számsor eltalálta a főnyereményt, a pénz felosztásra került Mandel és a „befektetők” között.

Mandel először még Romániában próbálta ki a módszert, „befektetői” a barátai voltak. A rengeteg szabadidő, amelyet az elméleti matematika tanulmányozásával töltött, szó szerint kifizetődőnek bizonyult: körülbelül 19 000 dollárnak megfelelő összeget nyert, amely elég volt arra, hogy a hatóságok megvesztegetésével elhagyhassa családjával az országot, és új életet kezdjen nyugaton. Ezt követően bevetette a módszert Nagy-Britanniában és Ausztráliában is az 1970-es és 1980-as évek folyamán.

Az eljárásnak volt számos hátulütője is. Mandel eredetileg kénytelen volt kézzel kitölteni minden egyes szelvényt, amely nagyban megnövelte a hibázás esélyét. Az első, Romániában nyert összeg ráadásul igen hamar összezsugorodott – mire barátai megkapták megbeszélt részüket, körülbelül 4000 dollárnyi pénzt tudott megtartani későbbre. Ez az arány a későbbiekben sem lett sokkal nagyobb – egy 1987-es, 1,3 millió dolláros nyereményből például az adózás és a „befektetők” kifizetése után mindössze 97 000 dollár maradt az eredeti összegből. Miután letelepedett Ausztráliában, némileg tudta finomhangolni módszerét.

1. A „hétvégi matematikus”
2. Az igazi főnyeremény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?