A pokol: Hirosima, Nagaszaki és aki mindkettőt túlélte

Gombafelhő Hirosima (balra) és Nagaszaki (jobbra) fölött

A Manhattan-terv kezdete

Albert Einstein és Szilárd Leó 1939. augusztus 2-án levelet küldött Roosevelt elnöknek. Ebben figyelmeztették: az urán hasadása tömegpusztító fegyverré válhat. Féltek, hogy a nácik megelőzik őket. Ez a levél indította el az amerikai atomprogramot.

Az Egyesült Államok 1942-ben indította útjára a Manhattan-tervet. A titkos programban 600 ezer ember dolgozott. A tudományos vezető J. Robert Oppenheimer volt, a központ Los Alamosban működött. A projekt célját még a résztvevők többsége sem ismerte.

Németország májusi kapitulációja után Japán tovább harcolt. Ivo Dzsima és Okinava elfoglalása rendkívüli emberveszteséggel járt. A katonai vezetés szerint a japán anyaország elfoglalása akár egymillió amerikai életbe is kerülhetett volna.

A japánok nem fejlesztettek atombombát, ezért Szilárd Leó és más tudósok szerint a fegyver bevetése erkölcsileg tarthatatlan volt. Roosevelt halála után Truman elnök vette át az irányítást, és megismerte az atomprogram részleteit.

A döntés súlya: figyelmeztetések és elutasított alternatívák

James Franck bizottsága 1945. június 11-én jelentésben javasolta: elegendő lenne bemutatni az atombomba erejét, anélkül, hogy bevetnék. Nem lehet biztosan tudni, hogy Truman látta-e a jelentést, vagy sem.

Szilárd újabb memorandumban kérte a tudóstársadalmat, hogy álljanak ki a bevetés ellen. Japán béketapogatózásai Moszkván keresztül történtek, de az amerikaiak megismerve a japánok feltételeit nem tartották komolynak a békekötés szándékát.

Hét B–29-es bombázó szállt fel 1945. augusztus 6-án Tinian szigetéről. Az Enola Gay nevű gép a Little Boy nevű 4,4 tonnás atombombát vitte. Paul Tibbets ezredes parancsnoksága alatt 8:15-kor dobták le a robbanószerkezetet Hirosimára.

A bomba 600 méter magasan robbant. Azonnal 1,6 kilométeres körzetet pusztított el, több mint 140 ezer ember halt meg – többségük a tűzvészben, romok alatt vagy sugárfertőzés miatt.

Túlélők tanúságtétele: hibakusák és a trauma emlékezete

A túlélők – hibakusák – évtizedeken át szenvedtek fizikai és lelki következményektől. Sadao Hirano, aki 13 évesen élte túl a támadást, égési sérüléseit édesanyja kezdetleges módszerekkel kezelte. A trauma megbélyegző társadalmi következményekkel is járt.

Az interjúk, például Mayasa Nemoto kutatásai, felbecsülhetetlen történeti forrásai a pusztításnak. Hirano évtizedekkel később mesélte el történetét – hogy csökkentse saját és mások szenvedését.

Három nappal Hirosima után, augusztus 9-én Nagaszakit érte a második atomtámadás. A város nem volt elsődleges célpont, de a felhőkkel borított Kokura helyett itt dobták le a Fat Man nevű bombát. A robbanás 60–80 ezer ember halálát okozta.

Történészek szerint ez már inkább figyelmeztetés volt a Szovjetuniónak, mint katonai szükségszerűség. A hidegháború így még a második világháború lezárulta előtt kezdetét vette.

A férfi, aki túlélte Hirosimát és Nagaszakit

Tsutomu Yamaguchi, a Mitsubishi vállalat mérnöke, az egyetlen hivatalosan elismert személy, aki túlélte mindkét atombombázást. 1945. augusztus 6-án üzleti úton tartózkodott Hirosimában, amikor a bomba felrobbant – alig 3 kilométerre a detonáció középpontjától. Súlyosan megsérült, de másnap visszautazott otthonába, Nagaszakiba, hogy orvosi ellátást kapjon.

Ott augusztus 9-én ismét atombomba-támadás érte, megsemmisítve házukat. Yamaguchi mindkét alkalommal túlélte a robbanásokat és a sugárfertőzést, és élete hátralévő részében békeaktivistaként kampányolt a nukleáris fegyverek betiltásáért. Tapasztalatait egy könyvben és több interjúban is megosztotta, hangsúlyozva: „Az atomfegyvereknek nincs létjogosultsága. Az emberiség nem élheti túl még egyszer ugyanezt.”

Japán kapitulációja és a háború vége

Augusztus 15-én Hirohito császár rádióbeszédben jelentette be a megadást. A japán népet sokkolta, hogy az istenként tisztelt uralkodó megszólalt. A feltétel nélküli kapitulációt szeptember 2-án írták alá a Missouri csatahajón.

A császár protokolláris szerepbe szorult. A háborús főbűnösöket elítélték, de Hirohito trónon maradhatott.

Atombomba és béke: a korszak lezárása

A két atomcsapás új korszakot hozott. 1996-ban az ENSZ elfogadta az Átfogó Atomcsend Szerződést, amelyet Magyarország is aláírt. 2016-ban Barack Obama elsőként látogatott el hivatalban lévő amerikai elnökként Hirosimába.

A második világháború 75 millió áldozatot követelt. 61 ország vett részt benne, 40 lett hadszíntér. A japán-amerikai béke hivatalosan 1951-ben született meg, de a Kuril-szigetek vitája miatt Oroszországgal máig nincs békeszerződés.

Az atombomba nemcsak véget vetett a háborúnak, hanem elindította a nukleáris fegyverkezés korszakát – amelyben ma is élünk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat