2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat

2008. augusztus 3. 15:06

Idén nyáron is folytatódik az egy évtizede tartó régészeti munka a Vértes egykori török végvárában, Csókakőn. A kutatók jelenleg az alsóvárban ásnak, ahol többek közt "III. Murád dzsámijának" nyomait keresik.

Egy török helyőrség hétköznapjai

1664-ben, amikor Evlia Cselebi török világutazó Magyarországon járt, minden bizonnyal még állt az a mecset, amelynek nyomait most régészek keresik a Csák nemzetség által a 13. században építetett Csókakő várban. Cselebi ugyanis fehérvári útja során müezzin énekére figyelt fel Csókakő vára alatt, ahova ugyan nem tért be, útinaplójában mégis röviden lejegyezte a vár történetét, s így megörökítette az évszázadok során feledésbe merült török imahely létezését.

`Csókakő Várpalota és a Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős épületű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van, amelyről midőn a mohammedi ezán éneklését hallottam, a vár felől kérdezősködtem. Ennél előbbre nekünk már nincs várunk, mert annyira a határszélen van, hogy ide minden oldalról az ellenség kakasainak hangja hallatszik.`


szólj hozzá: Csókakői vár

"Cselebit a történeti kutatás elég gyakran kezeli fenntartásokkal, mert az öreg szeretett lódítani és eltúlozni dolgokat, de úgy tűnik ebben az esetben igazat mondott, ugyanis fennmaradt néhány a vár törökkori zsoldjegyzékeiből és a listán rajta van a müezzin is. Ha müezzin van, a mecset is létezhet, ezt bizonyítja a karlsruhe-i levéltárban őrzött 1690-es katonai felmérés, ahol a vár alaprajzán be is van jelölve a mecset, körülbelül arra a területre jelölve ahol most dolgozunk"
- mondta el a Múlt-kornak Hatházi Gábor ásatásvezető régész.
 

Hatházi Gábor és a Csókakői Várbarátok

A régész vezetésével a kutatók idén júliusban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytatják az 1997-ben megkezdett munkát, amelyhez számos történeti forrás is segítségül szolgál. "Számunkra az is nagyon fontos, hogy az írott források alapján Csókakő konkrét várrészeit is megismerhetjük, továbbá nagyon értékes adalék lesz, hogy miként nézhetett ki egy török mecset egy ilyen helyőrségben. Egyelőre még nem sikerült megtalálnunk, s ez a 17. századi kéziratos vártérképek bizonytalanságainak köszönhető."

Az 1543-ban török kézre került várban a terveknek megfelelően idén az alsóvár területén folyik a munka, ahol a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint feltárásával bukkantak rá a várudvarba épített törökkori támfal, terasz mellett egy helység nyomaira is, amely a korabeli feljegyzések szerint talán őrbódé lehetett.
 

Nézze meg galériánkat a munkálatokról!

Szulejmán győztes ostroma után Csókakő "egy tipikus végvárrá válik, bár igazi hadi jelentőségét ezzel rögtön el is veszíti. A nagy tüzérségi háborúk időszakában már nem számít korszerű bővíthető erősségnek. Ennek ellenére állandó részese a határvidéki háborúknak, de csak Fehérvár egyik előretolt helyőrségeként. Ennek a 150 évnek nagyon értékes a leletanyaga, most az itt élő török helyőrség emlékeit keressük" - mondta el a régész.

1568-ban Iliász várparancsnok irányítása alatt 30 janicsár szolgált a csókakői helyőrségben, 1629-ben már 28 janicsár és 19 tüzér hallgathatta naponta ötször a müezzin énekét. A zsoldjegyzékek, a térképek és az írott források mellett a rekonstruálásra váró leletek a vár hétköznapjaiba nyújtanak bepillantást. Kovács Gyöngyi, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa elmondása szerint a nagy mennyiségű kerámiaanyag, kiegészíthető török kori talpas tálak, faragott csontlemezek mellett egyéb munkaeszközök, köztük egy szekerce és csontnyelű kések is előkerültek. Továbbá egy különleges, gyöngyház berakású kést is rejtett a csókakői vár földje.

"Nagyon jellegzetes a 13-17. század közötti leletanyag, rengeteg cserépedény, kályha és kemence maradványai kerültek elő. Vannak például török korból származó kínai porcelánpipák, különböző vaseszközök, szerszámok. Találtunk már gyöngyöket, karperecet, és más ékszermaradékokat is. Rengeteg apró lelet is előkerült, amelynek feldolgozása, restaurálása nyilván hosszabb időt vesz igénybe, de a végén ebből egy kiállításon is bemutatható restaurált emlékanyag lesz, amely bepillantást enged a vár hétköznapjaiba is" - mondta Hatházi Gábor.

A helyőrség létét puskagolyó, ágyú és puskacsőtöredékek is bizonyítják, a várostrom nyomát őrzi a most feltárt kövezett járószint egy részének hiányos alapja, amely valószínűleg egy petárda vagy ágyúgolyó által roncsolódott meg az ostrom idején. A vár felszíne alatt itt még egy beszédes lelet is előkerült II. Szulejmán korából: "1687 októberében zajlott Csókakő visszavétele, a 150 éves török uralom végén. Egy körülbelül négy méter magasságú vályogfal vagy agyagfal az ostrom során dőlhetett be, úgyhogy az ott fellelt érme régészetileg is tökéletesen jelzi a török végórákat."

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
 <br /><i>Dénes Fanni (MTA Régészeti Int.)</i> <br /><i>Dénes Fanni (MTA Régészeti Int.)</i> <br /><i>Dénes Fanni (MTA Régészeti Int.)</i> <br /><i>Dénes Fanni (MTA Régészeti Int.)</i> <br /><i>Dénes Fanni (MTA Régészeti Int.)</i>
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár