Hétvégi várkalauz: Nagykálló

A 16. század vészterhes időszakot hozott Magyarországra, hiszen az Oszmán Birodalom seregei hatalmas területeket hódítottak meg, rabságot és pusztulást hozva a védtelen lakosságra. Mind Ferdinánd, mind János királyok hadvezérei előtt egyre világosabbá vált, hogy a hatalmas túlerővel rendelkező muzulmán csapatok ellenében csak a megerősített bázisok, a jól felfegyverzett katonák által védett, hadianyagokkal megfelelően ellátott végvárak vehetik fel sikerrel a harcot. Erre pedig a kora középkori lovagvárak már nem bizonyultak megfelelőnek, helyettük korszerű erődöket kellett létrehozni.



Miután Szolnok várát 1552-ben elfoglalták az oszmánok, megnyílt előttük az út a Tiszántúl irányába. A hódítók tervei között szerepelt egy támaszpont kialakítása Nagykállónál. Tervüket megneszelte azonban Rueber kassai generális, aki 1570-ben nagy haddal megjelent a helyszínen és maga fogott egy palánkvár megépítésébe. Hiába tiltakozott a hadicélú munkálatok ellen Musztafa budai pasa, a fa-föld szerkezetű végvár hamarosan elkészült.

A négyszögletes várfal sarkain ágyúkkal ellátott olaszbástyák emelkedtek. A falak mögött állomásozó könnyűlovas huszárok elsődleges feladatát a környékre támadó dúló-fosztogató ellenség visszaverése jelentette. Se szeri, se száma azon összecsapásoknak, melyben a kállói végváriak részt vettek a hódoltság idején. A vár jelentőségét az adta, hogy a királyi Magyarország, a török hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területeinek hármas határvidékén állt, ezért folytattak érte véres ostromokat.

A 17. században is ezen a vidéken át vezették hadjárataikat Bocskai István, Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György fejedelmek a bécsi udvar ellen. A kurucok 1703 őszén vették birtokba, de a következő esztendőben az építmény elbontásáról döntöttek. II. Rákóczi Ferenc parancsára védőműveit bontócsákánnyal verték szét, mély árkait feltöltötték. A helyi néphagyomány szerint a református templom tornyát a várbeli épületek tégláiból emelték.

Látogasson Nagykállóra!

Nagykálló a Google Térképeken

Civertan

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején