Hétvégi várkalauz: Nagykálló
2009. március 20. 13:17
Nyíregyházától 8 km-re keletre, az M3-as autópálya jelenlegi végpontjánál található Nagykálló, melynek elpusztult végvárának a föld felszínén már nincs nyoma, története mégis örökre beíródott a hadi krónikák lapjaiba.
Korábban
A 16. század vészterhes időszakot hozott Magyarországra, hiszen az Oszmán Birodalom seregei hatalmas területeket hódítottak meg, rabságot és pusztulást hozva a védtelen lakosságra. Mind Ferdinánd, mind János királyok hadvezérei előtt egyre világosabbá vált, hogy a hatalmas túlerővel rendelkező muzulmán csapatok ellenében csak a megerősített bázisok, a jól felfegyverzett katonák által védett, hadianyagokkal megfelelően ellátott végvárak vehetik fel sikerrel a harcot. Erre pedig a kora középkori lovagvárak már nem bizonyultak megfelelőnek, helyettük korszerű erődöket kellett létrehozni.
Miután Szolnok várát 1552-ben elfoglalták az oszmánok, megnyílt előttük az út a Tiszántúl irányába. A hódítók tervei között szerepelt egy támaszpont kialakítása Nagykállónál. Tervüket megneszelte azonban Rueber kassai generális, aki 1570-ben nagy haddal megjelent a helyszínen és maga fogott egy palánkvár megépítésébe. Hiába tiltakozott a hadicélú munkálatok ellen Musztafa budai pasa, a fa-föld szerkezetű végvár hamarosan elkészült.
A négyszögletes várfal sarkain ágyúkkal ellátott olaszbástyák emelkedtek. A falak mögött állomásozó könnyűlovas huszárok elsődleges feladatát a környékre támadó dúló-fosztogató ellenség visszaverése jelentette. Se szeri, se száma azon összecsapásoknak, melyben a kállói végváriak részt vettek a hódoltság idején. A vár jelentőségét az adta, hogy a királyi Magyarország, a török hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területeinek hármas határvidékén állt, ezért folytattak érte véres ostromokat.
A 17. században is ezen a vidéken át vezették hadjárataikat Bocskai István, Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György fejedelmek a bécsi udvar ellen. A kurucok 1703 őszén vették birtokba, de a következő esztendőben az építmény elbontásáról döntöttek. II. Rákóczi Ferenc parancsára védőműveit bontócsákánnyal verték szét, mély árkait feltöltötték. A helyi néphagyomány szerint a református templom tornyát a várbeli épületek tégláiból emelték.
Látogasson Nagykállóra!
Nagykálló a Google Térképeken
Civertan
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei
- Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez
- Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget
- Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában
- Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
- Elhalasztották a częstochowai egykori kommunista börtönépület eladását
- Továbbra sem lesz múzeum Tito hajója
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15
- Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak 11:41
- Ókori görög katonai tábort tártak fel Üzbegisztánban 11:02
- Interaktív bemutatókat is kínáló huszármúzeum nyílt Parajdon 10:24
- Cáfolja az egyenlőtlenség történelmi elméletét Mohendzsodáró vizsgálata 10:01
- Klímaváltozás formálta az Andok ősi népességének demográfiáját 09:22
- Darwin lánya titokban fontos szerepet játszott apja sikereiben 08:17















