Hétvégi várkalauz: Nagykálló

A 16. század vészterhes időszakot hozott Magyarországra, hiszen az Oszmán Birodalom seregei hatalmas területeket hódítottak meg, rabságot és pusztulást hozva a védtelen lakosságra. Mind Ferdinánd, mind János királyok hadvezérei előtt egyre világosabbá vált, hogy a hatalmas túlerővel rendelkező muzulmán csapatok ellenében csak a megerősített bázisok, a jól felfegyverzett katonák által védett, hadianyagokkal megfelelően ellátott végvárak vehetik fel sikerrel a harcot. Erre pedig a kora középkori lovagvárak már nem bizonyultak megfelelőnek, helyettük korszerű erődöket kellett létrehozni.



Miután Szolnok várát 1552-ben elfoglalták az oszmánok, megnyílt előttük az út a Tiszántúl irányába. A hódítók tervei között szerepelt egy támaszpont kialakítása Nagykállónál. Tervüket megneszelte azonban Rueber kassai generális, aki 1570-ben nagy haddal megjelent a helyszínen és maga fogott egy palánkvár megépítésébe. Hiába tiltakozott a hadicélú munkálatok ellen Musztafa budai pasa, a fa-föld szerkezetű végvár hamarosan elkészült.

A négyszögletes várfal sarkain ágyúkkal ellátott olaszbástyák emelkedtek. A falak mögött állomásozó könnyűlovas huszárok elsődleges feladatát a környékre támadó dúló-fosztogató ellenség visszaverése jelentette. Se szeri, se száma azon összecsapásoknak, melyben a kállói végváriak részt vettek a hódoltság idején. A vár jelentőségét az adta, hogy a királyi Magyarország, a török hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területeinek hármas határvidékén állt, ezért folytattak érte véres ostromokat.

A 17. században is ezen a vidéken át vezették hadjárataikat Bocskai István, Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György fejedelmek a bécsi udvar ellen. A kurucok 1703 őszén vették birtokba, de a következő esztendőben az építmény elbontásáról döntöttek. II. Rákóczi Ferenc parancsára védőműveit bontócsákánnyal verték szét, mély árkait feltöltötték. A helyi néphagyomány szerint a református templom tornyát a várbeli épületek tégláiból emelték.

Látogasson Nagykállóra!

Nagykálló a Google Térképeken

Civertan

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók