A lövészárkok parfümjétől a szexualitásig: tizenöt tény az első világháború divatjáról

Női testszőrzet, játékegyenruhák és a belga bordélyok

4. A nők többsége nem borotválta a lábát a háború előtt – a testszőrzetet ekkoriban erotikusnak tartották

A hónaljszőrzet különösen a test más, rejtettebb tájaira utalt. A nők a szoknyák rövidebbé válásával és a minőségi harisnyák elterjedésével kezdték borotválni a lábaikat, ahogy a szőrös láb egyre kevésbé volt kívánatos. A Gillette 1915-ben dobta piacra a Milady Décolletée borotváját, a divattudatos vásárlóknak szánt díszes dobozban: a női testszőrzet a nyugati világban kezdett egyre inkább mind a higiénia, mind a nőiesség fogalmainak ellentmondani.

5. A játékbabák számára készült egyenruhák mindkét oldalon divatosak voltak

A jómódúaknak tökéletesen méretarányos gyermekegyenruhák is jutottak, de a játékkatonák eladásai is megugrottak: a fiúk országtól függően keki (brit), kék „bleu horizon” (francia), avagy szürke Feldgrau (német) ruházatú figurákat kaptak, a lányok pedig ápolónő-figurákat, vagy játékbabákat, amelyekkel törődhettek. Jennie Lee későbbi brit politikus, aki tízéves volt ekkor, elmondta, „lebilincselő új játékot” játszottak barátaival, amelyben a törött, hiányzó végtagú játékok jelképezték a sebesült katonákat. A papírból kivágható emberkék voltak a legkevésbé drága játékok a piacon, amelyeket bármilyen hadi uniformisba öltöztethettek a gyerekek. Belgiumban és Észak-Franciaországban, ahol a nyugati front harcai dúltak, vélhetően nem kaptak túl sok játékot a helyi gyerekek, azonban az elhagyott egyenruhadarabokat minden bizonnyal felhasználták játékaikban.

6. A háború hozta el sokaknak a szélesebb szexuális tapasztalatot

Belgium bordélyházai, ahol lenge ruhákban és alsóneműben várták kuncsaftjaikat a nők, hamar alkalmazkodtak az aktuális megszállók váltakozásához. Állítólag a német ügyfeleket látták szívesebben, mivel az antant csapatok kevesebb pénzt kaptak, amit el tudtak költeni. A tiszti, „kék lámpás” bordélyházak külön voltak a legénységi „piros lámpás” intézményektől. Kitchener brit hadügyminiszter azt tanácsolta a katonáknak, hogy mindig óvakodjanak a kísértéstől, és amikor az amerikai csapatok körében feltűnt a nemi betegségek számának emelkedése, körükben is az absztinenciát igyekezték hirdetni. Ettől függetlenül szükség volt valamilyen menedékre a háború terhe elől, és sokan inkább nem akartak szűzként meghalni. A legtöbb katona számára a nők „a leglengébb minőségi selyemruhákban és a legapróbb fehérneműben” való látványa igazi újdonság volt. Az antanttal szemben a német katonák ellátmányába a 19. század vége óta beletartoztak az óvszerek, valamint rendszeres vizsgálatokat és képzéseket tartottak a betegségek megelőzése érdekében.

1. Szárítókötelek, újrahasznosított ruhák és elérhető kozmetika
2. Női testszőrzet, játékegyenruhák és a belga bordélyok
3. Művészet a fronton, levelek és alsónemű
4. Fogtechnika, kényelmetlen cipők és férfi szemfesték
5. A skót szoknya veszélyei, fordítva hordott karórák és a mai divatirányzatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe