A költözés során bővült gyűjteményét mutatja be a Néprajzi Múzeum új kiállítása

A Néprajzi Múzeum 2022-ben átadott új épülete (Wikimedia Commons / BerenyiMariann / CC BY-SA 4.0)

A pénteki kiállításmegnyitón Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett, hogy az intézmény 2018 és 2022 között megközelítőleg öt évre bezárta a kapuit, ebben az időszakban pedig nem kívánták gyarapítani sem a műtárgyállományt, sem az archívumot, mert a hatalmas értéket képviselő gyűjtemény biztonságos átköltöztetésére terveztek koncentrálni.

Végül azonban mégis tovább gazdagodott a múzeum gyűjteménye, a zárvatartás időszakában ugyanis kihagyhatatlan lehetőségek adódtak – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy két nagy magángyűjtemény – a több mint 1300 darabos Román-gyűjtemény és a megközelítőleg 700 darabos Knopp János kollekció – megvásárlása mellett ajándékok révén, terepmunkák eredményeivel, afrikai expedíció gyűjtésével, archívumi és tárgyi együttesekkel gazdagodott az intézmény.

Az elmúlt öt évben történt gyarapodás nemcsak számbeli növekedést, hanem minőségi változást is eredményezett, az új szerzemények ugyanis különlegesebbé és sokszínűbbé teszik a múzeum gyűjteményeit – emelte ki Kemecsi Lajos.

A 17. századi céhládától a 18-19. századi szakrális tárgyakon, bútorokon és kerámiákon át a 20. század végén használt ballagási tarisznyáig terjednek az egyes korszakokat és készítési technikákat reprezentáló darabok. Emellett láthatók gombosi textilek, colar viseletek, valamint bonyhádi bútorok is.

A tárgyak sokfélesége miatt az intézmény gyűjteményeinek jelentős része érintett a gyarapodásban, így például az Afrika-gyűjtemény mellett az Állattartás-, Bútor-, Egyházi-, Kerámia-, Mesterség-, Táplálkozás-, valamint a Textil- és Viseletgyűjtemény is.

A kiállított tárgyak hűen idézik a padlásokról, pincékből, különböző terepekről a múzeumba került szerzemények sajátos állapotát.

A tárlat bemutatja a Néprajzi Múzeumban folyó gyarapítási gyakorlat módszertanát is, így a látogatók a kulisszák mögé pillantva megismerhetik azt a döntési folyamatot, amely minden múzeumi gyarapítás esetében lezajlik, valamint megtudhatják, hogy mitől lesz valami múzeumi tárgy.

A tárlatot Sebő Ferenc népzenekutató, énekes, dalszerző nyitotta meg, az eseményen részt vett Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár is.

Az időszaki kiállítást a nagyközönség az év végéig tekintheti meg a Néprajzi Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?