A jámbor angol király, akit a hitvesi ágyban is tanácsadók segítettek

A titokzatos betegség

1453 augusztusában Henriken olyan tehetetlenség lett úrrá, amely 18 hónapon át tartott. Egyes történészek szerint „katatóniás skizofréniában” szenvedett, amelynek tünetei a bódultság, katalepszia (eszméletvesztés) és a némaság. Mások szerint egyszerűen mentális összeomláson ment keresztül, amelyhez minden bizonnyal megvolt benne az örökölt hajlam: apai nagyapja, VI. Károly francia király életének utolsó 30 évében visszatérő mentális problémákkal küzdött.

Kevés korabeli forrás van, amely szót ejt erről az időszakról, azok azonban, amelyek említik, arról számolnak be, Henrik teljes érdektelenséggel viseltetett a külvilág iránt ekkoriban. 1454-ben egy londoni kereskedő, John Stodeley arról írt, Henrik alig reagált valamit, amikor bemutatták neki saját újszülött fiát, Eduárdot. „Ránézett a hercegre, majd ismét lesütötte szemeit” – írta Stodeley. Néhány hónappal később más udvarba látogatók is arról számoltak be, „semmilyen szót vagy jelet nem tudtak kihozni” a királyból, miután beszámoltak neki John Kempe érsek haláláról.

Miután Henrik másfél év elteltével felépült ebből az állapotból, megdöbbenve tapasztalta, hogy felesége időközben fiúgyermeknek adott életet. Eduárd 1453 októberében született, néhány hónappal azután, hogy Henrik ebbe az állapotba került.

Az egyetlen és legfiatalabb

Henrik életének voltak pozitív különlegességei is: ő volt Anglia történelmének legfiatalabban megkoronázott uralkodója, majd ő lett az egyetlen angol uralkodó, akit Franciaország királyává is koronáztak. Mindössze kilenc hónaposan, 1422. szeptember 1-jén lett Anglia királya, miután édesapja, V. Henrik elhunyt. Ezt követően kormányzótanács irányította az országot 1437-ig, amikor úgy döntöttek, elég idős ahhoz, hogy maga kormányozzon.

Kevesebb mint két hónappal azután, hogy megörökölte Anglia trónját, újabb koronát kapott: nagyapja, VI. Károly francia király október 21-én meghalt, és az 1420-as troyes-i béke értelmében Henriket kiáltották ki Franciaország uralkodójává. Édesapja, V. Henrik katonai sikerei azt eredményezték, hogy Anglia jelentős területeket birtokolt Franciaországban, ezek azonban fokozatosan elvesztek VI. Henrik uralkodása során, és 1453-ra, a százéves háború végére csupán Calais kikötővárosa maradt meg angol kézen.

„Szeretetnap” a háború ellen

Henrik olyannyira elkötelezett volt a béke mellett, hogy egy alkalommal az úgynevezett „szeretetnap” népi szokásjogát próbálta felhasználni arra, hogy a rózsák háborújának hadakozó feleit kibékítse. Egy békés felvonulást szervezett 1458. március 24-ére (Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára), melyen a vezető Lancaster- és York-párti nemesség egymással kézen fogva vonult végig London utcáin. A látványos és vallási szimbólumokkal telített rendezvény semmivel sem hozta közelebb egymáshoz a feleket. (Az 1458-as „szeretetnapról” itt olvashatsz bővebben.)

Miért kerülte ennyire a konfliktust VI. Henrik? Lauren Johnson szerint a titok nyitja a király gyermekkorában keresendő. „Nagybátyjai nagyravágyó emberek voltak, akik megmérgezték Henrik ifjúságát sokszor erőszakos vitáikkal” – magyarázta. „Újra és újra Henrikre hárult a feladat, fiatal kora és tapasztalatlansága ellenére, hogy feloldja nézeteltéréseiket – elvárták tőle, hogy összetett, felnőtt folyamatok döntőbírája legyen, amelyek még születése előtt kezdődtek. Mivel érzékeny, komoly gyermek volt, nem csoda, hogy későbbi életében ódzkodott a konfliktustól.”

1. A „bizalmas kísérők”
2. A titokzatos betegség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum