Ritka vaskori aranypénz került elő

Egy Kelet Yorkshire-ben előkerült, rendkívül ritka vaskori aranypénz új fényt vet a brit kelta törzsek kapcsolatára: nem erőszak, hanem a kereskedelem köthette össze őket.

Vaskori aranypénz egy véletlen felfedezés nyomán

Kelet Yorkshire-ben, Lelley térségében egy fémdetektoros egy rendkívül ritka vaskori aranypénzre bukkant. A lelet az i. e. 50–10 közötti időszakból származik, vagyis a brit vaskor késői szakaszából.

Az érme egy vaskori aranypénz, amely a corieltauvi törzs arany státrájának különleges változata. A corieltauvik területe a mai Lincolnshire nagy részét lefedte, egészen a Humber folyó déli partjáig.

A lelet különös jelentőségét az adja, hogy nem a corieltauvi területen, hanem a parisi törzs vaskori vidékén került elő. A parisik Kelet Yorkshire jelentős részét lakták, így a lelet földrajzi helyzete önmagában is figyelemre méltó. Coralie Thomson, a scarborough-i David Duggleby aukciósház munkatársa szerint az érme „hihetetlenül ritka”, és nagy valószínűséggel „ez csak a második ismert példány”.

Egy rejtélyes ötödik pötty jelentősége

A corieltauvi aranypénzeken hagyományosan négy pellet, azaz pötty szerepel. Ezen a példányon azonban öt pont látható, alatta stilizált lóábrázolással.

„Az ötödik pötty teszi ezt az érmét igazán kivételessé” – mondta Thomson. Sokáig úgy vélték, hogy ilyen változat nem létezik, egészen addig, amíg tavaly Northamptonshire-ben elő nem került egy másik, hasonló példány. A corieltauvi verőhely egyik központja Sleaford lehetett, míg a törzs római kori fővárosa Leicester volt.

Az aukciósház tájékoztatása szerint az érme mérete nagyjából megegyezik egy régi brit félpennyével. Súlya 5,5 gramm, anyagösszetétele pedig 33 százalék arany, 54 százalék réz és 9,5 százalék ezüst. Ez az ötvözet jól illeszkedik a brit vaskori aranypénzek ismert technológiájához, ahol a tiszta arany aránya fokozatosan csökkent.

Kereskedelem, nem erőszak

Thomson szerint a lelet arra utal, hogy a két törzs kapcsolata nem ellenséges volt. „A portyázás, rablás vagy gyilkosság kevésbé valószínű magyarázat, hogy az érme egy másik törzs területén kerül elő” – fogalmazott.

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a vaskori aranypénz a corieltauvik és a parisik közötti kereskedelem kézzelfogható bizonyítéka. Ez a feltételezés árnyalja a brit vaskorról alkotott képet, és fejlettebb, szervezettebb kapcsolatrendszert sejtet. „Egyetlen plusz pellet jelentéktelennek tűnhet, de a gyűjtői érték szempontjából mindent megváltoztat” – mondta Thomson.