A gerincüknél szegezték a sírjukba a három „vámpírt” a 14. századi lengyelek

„A három középkori elhunytat egy korabeli püspöki székhely mellett találtuk. Egykoron egy gótikus katedrális is állt ezen a helyszínen” – magyarázta Krzysztof Socha, a Kostrzyni Erődmúzeum munkatársa a Seekernek. Mint elmondta, két – a szakértők vizsgálatai szerint egy férfi és egy női – csontvázon további csonkítások nyomai is láthatók, amelyeket feltehetőleg éles eszközökkel okoztak.

Az emberi maradványok gerincoszlopán apró, szabályos lyukak nyomai láthatók, amelyek arról árulkodnak, hogy szegekkel verték át a csigolyákat, vagyis odaszegezték a földhöz (a sír aljához). Arccal lefelé fordítva temették el őket, ami szintén az egyik hagyományos eszköze volt a vámpírnak gondolt egyének föld alatt tartásának (illetve megszégyenítésüknek). Az asszony térdét eltörték – bizonyára ezzel is az előbb említett célt igyekeztek elérni.

A vizsgálatok szerint a szerencsétlen nő mindemellett súlyos kyphosisban is szenvedett, vagyis kóros módon meggörbült a háti gerince. Elképzelhető, hogy a púpos asszony félelmet keltett társai szemében, és még halála után egyfajta fenyegetést jelentett az élőkre. A férfihoz tartozó maradvány szintén gyanús, hogy kyphosisos volt, talán emiatt csonkították meg és fejezték le a közösség tagjai.

A harmadik csontváz szintén egy férfihoz tartozott, a becslések szerint 30-35 éves korában sújtott le rá a halál, eltemetői pedig a már korábban említett gerincszögelős módszer mellett még úgy akarták elérni, hogy soha többé ne keljen fel a sírból, hogy a fejét két hatalmas kő közé szorították. „Az ő maradványain nem látni semmilyen betegség jelét” – tette hozzá Socha.

Lengyelország, illetve Bulgária területén az utóbbi években gyakran találnak a régészek „vámpírsírokat”. Többféle praktikákat is alkalmaztak a középkori, illetve kora újkori helyiek, hogy maradásra biztassák az elhunyt „vérszívókat”. Volt, hogy az álluk alá tettek követ, nyakuk fölé pedig egy sarlót helyeztek, máskor egy ekevasat vagy egy vaspálcát szúrtak a mellkasukba, olykor pedig az elhunyt szájába téglát helyeztek (miután kiverték a teljes felső fogsorát), lábát pedig lecövekelték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról