780 ezer éves diótörők

Az izraeli Héber Egyetem és a Bar-Ilan Egyetem kutatói olyan leleteket találtak, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a homo egyik fontos tápláléka 780 ezer éve a dió volt.

Az izraeli Hula-völgyben lévő Gesher Benot Ya'aqov lelőhelyen hét darab, 780 ezer éves ehető diófajt találtak. A diómaradványok és a mellettük talált ugyanilyen korú eszközök arra vallanak, hogy az archaikus homónak nemcsak egyik fő tápláléka volt a dió, hanem egész kőszerszám-készletet készített, amellyel feltörhette a csonthéjas gyümölcsöt. A kutatók elmondták, hogy a leletek jó állapotban őrződtek meg, mivel pusztulásuk óta oxigéntől elzárva, víz fedte régészeti rétegben voltak.

A csonthéjas gyümölcsök között akadt vadmandula, makk, pisztácia dió, gesztenye - mondta a kutatócsoport vezetője, Naama Goren-Inbar, a Héber Egyetem Régészeti Intézetének professzora. Ezek mindegyikének magas a tápértéke, és nincs kétség afelől, hogy fontos szerepet játszottak a mai Gesher Benot Ya'aqov közelében élő korai homók életében - tette hozzá a professzor.

A kultúrantropológiai kutatások fényt derítettek már arra, hogy a későbbi vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek étrendjén a csonthéjasok előkelő helyet foglaltak el mindenütt a világban. Legtöbbjüket valamilyen éles vagy nehéz eszközzel lehetett csak felnyitni. Leletek bizonyítják azt is, hogy többnyire kalapácsot használtak e gyümölcsök feltöréséhez. Az Afrikában ma élő törzsek is fogyasztanak csonthéjasokat és eszközeik, amelyekkel feltörik ezek kemény héját nagyon hasonlatosak azokhoz, amelyek Gesher Benot Ya'aqovban előkerültek. Mintegy 50 olyan kődarab került elő, amelyen bemélyedés volt látható. Kis lyukakat is találtak, amelyek akkor képződhettek, amikor a kővel a csonthéjat ütötték. Néhány követ láthatóan kalapácsként használtak, míg a nagyobbak - olykor 30 kilogrammnál is nagyobb tömegűek - afféle üllőként szolgálhattak.

Nyugat-Afrikában kutatók megfigyelték, hogy a csimpánzok is esznek csonthéjasokat, amelyeket kő- és fadarabokkal törnek fel. A diótöréskor keletkezett lyukak nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket Gesher Benot Ya'aqovban találtak.

A kutatók szerint a mai "primitív" törzseknél a csonthéjasok feltörése az asszonyok és a gyerekek munkája. Valószínűleg nem volt ez másként 780 ezer évvel ezelőtt sem.

Élet és Tudomány