Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon

Már a kezdetektől fogva

Az 1944. március 19-i német megszállás előtt csak szórványosan érte hazánkat bombatámadás. Az első alkalom, hogy ellenséges légierő magyar célpontokat támadott, 1941 áprilisában történt, amikor a megtámadott Jugoszláv Királyság gépei a határ menti vasúti csomópontokat és az átvonuló német haderőket „bombázgatták”.

Azonban a gyors német (és magyar) előrenyomulás révén ez egy apró epizódja maradt nemcsak a világháborúnak, de a Jugoszlávia elleni hadjáratnak is. A következő - már halálos áldozatokat is követelő - bombázás Kassát és a Rahó melletti vasutat érte június 26-án: ez volt a hírhedt „Kassa-Rahói bombatámadás”, amelyről máig nem tudni megnyugtatóan, hogy kik hajtották végre. A légitámadás 32 ember halálát és Magyarország közvetlen háborúba sodrását okozta.

A honvédség légiereje már ekkor tevékenyen bekapcsolódott a világháborúba: a hadiállapot beálltának napján, 27-én magyar gépek teljesítettek bevetést a Szovjetunió fölött, amelyre a Vörös Hadsereg válaszolt a Tiszaújlak környéki vasút vadásztámadásával. 29-én a szovjet bombázók eljutottak Csap, Munkács, sőt Szászrégen és Komárom fölé is.

Győr, a Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944. július 2-i bombázás után. Budapestre gyártott (későbbi 5800-as sorozatú) villamosok maradványa

1942-re a hadiállapot Magyarország és a nyugati nagyhatalmak között is beállt. A brit hírszerzés és felderítés már ekkor elkezdte felmérni a lehetséges magyarországi célpontokat. Bombázások ebben az évben csak kétszer érték Magyarországot: augusztusban szovjet gépek lepték meg a főváros és (az akkor még önálló település) Kispest légterét, 11 ember életét kioltva. Ekkor rendelték el egész Magyarországra az éjszakai elsötétítést, megnehezítvén a gépek tájékozódását. A támadást szeptemberben megismételték.

A szövetségesek afrikai offenzívája még végéhez sem ért, amikor 1943 novemberében Tuniszban felállították a 15. légi hadsereget, majd decemberben a „Mediterranean Allied Air Forces"-t, a térségbeli brit és amerikai légierő közös parancsnokságát. A MAAF feladatává vált (többek között) a Magyarország feletti légi tevékenység is.

1. Már a kezdetektől fogva
2. Légi háború Magyarországon
3. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”
4. Nyugati-szovjet együttműködés
5. „Föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem”
6. 11 ezer halott vidéken

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait