Buddha születésének legkorábbi bizonyítékaira bukkantak

Az időpont azért is érdekes, mert néhány vallástörténész úgy véli, hogy a nagy ázsiai tanító halála az i. e. 4-3. század fordulóján lehetett, azonban a legelfogadottabb elmélet szerint Buddha i. e. 563-483 között élt. "Ez egy nagyon hosszú és soha véget nem érő vita" - mondta Robin Coningham, az ásatás egyik vezetője, a nagy-britanniai Durham Egyetem munkatársa.

A nepáli Lumbininál folyó munka igazán meghitt környezetben, zarándokok és meditáló szerzetesek körében zajlik. A nemzetközi, köztük nepáli tudósok alkotta kutatócsapat a fagerendát több rétegnyi téglatörmelék alatt találta meg. A faszerkezet maradványának, valamint a közvetlenül felette lévő téglaréteg korát radiokarbonos, illetve az ún. optikailag stimulált lumineszcencia vizsgálattal derítették ki a mintavételt követően. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a templom alatt valaha egy élő fa gyökerei húzódtak.

Ez utóbbi felfedezés azért is fontos, a hagyomány szerint Májá déví királynő a lumbini kert egyik fájának ágába kapaszkodva hozta világra Buddhát. Coningham és kollégáinak kutatása szerint a templom központi része elég nagy és tágas volt ahhoz, hogy egy fa elférjen benne. "Egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy ez a szentély egy fa körül épülhetett" - mondta a brit kutató. A későbbi, téglákból épült templomot pedig a faszerkezetű épület köré húzhatták fel. A vizsgálatok szerint a belső központi teret sohasem fedte tető, valószínűleg nyitott volt, ami megerősíti az elméletet.

"Nagyon keveset tudunk Buddha életéről, ám néhány szöveges forrás és a szájhagyomány útján terjedő történetek nyomán van némi információnk róla. Ez az első régészeti bizonyítékunk, amely alátámasztja, hogy az épület, illetve elődje már az i. e. hatodik században is ott állt" - magyarázta Coningham.

Az ősi Lumbini - amelyet ma már százezrek keresnek fel évente - hosszú évszázadokra a felfedés homályába veszett, végül 1896-ban egy homokkőre írt felirat alapján újra felfedezték a kutatók. A Buddha születésének helyszínét említő írás egy történelmi látogatás idején készült, mikor India uralkodója, Asóka (i. e. 304-232) az i. e. 3. században a területre érkezett. Ez a látogatás azért is jelentős, mert az indiai császár uralma idején terjedt el a buddhizmus a mai Afganisztántól egészen Bangladesig.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái