Buddha születésének legkorábbi bizonyítékaira bukkantak

Az időpont azért is érdekes, mert néhány vallástörténész úgy véli, hogy a nagy ázsiai tanító halála az i. e. 4-3. század fordulóján lehetett, azonban a legelfogadottabb elmélet szerint Buddha i. e. 563-483 között élt. "Ez egy nagyon hosszú és soha véget nem érő vita" - mondta Robin Coningham, az ásatás egyik vezetője, a nagy-britanniai Durham Egyetem munkatársa.

A nepáli Lumbininál folyó munka igazán meghitt környezetben, zarándokok és meditáló szerzetesek körében zajlik. A nemzetközi, köztük nepáli tudósok alkotta kutatócsapat a fagerendát több rétegnyi téglatörmelék alatt találta meg. A faszerkezet maradványának, valamint a közvetlenül felette lévő téglaréteg korát radiokarbonos, illetve az ún. optikailag stimulált lumineszcencia vizsgálattal derítették ki a mintavételt követően. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a templom alatt valaha egy élő fa gyökerei húzódtak.

Ez utóbbi felfedezés azért is fontos, a hagyomány szerint Májá déví királynő a lumbini kert egyik fájának ágába kapaszkodva hozta világra Buddhát. Coningham és kollégáinak kutatása szerint a templom központi része elég nagy és tágas volt ahhoz, hogy egy fa elférjen benne. "Egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy ez a szentély egy fa körül épülhetett" - mondta a brit kutató. A későbbi, téglákból épült templomot pedig a faszerkezetű épület köré húzhatták fel. A vizsgálatok szerint a belső központi teret sohasem fedte tető, valószínűleg nyitott volt, ami megerősíti az elméletet.

"Nagyon keveset tudunk Buddha életéről, ám néhány szöveges forrás és a szájhagyomány útján terjedő történetek nyomán van némi információnk róla. Ez az első régészeti bizonyítékunk, amely alátámasztja, hogy az épület, illetve elődje már az i. e. hatodik században is ott állt" - magyarázta Coningham.

Az ősi Lumbini - amelyet ma már százezrek keresnek fel évente - hosszú évszázadokra a felfedés homályába veszett, végül 1896-ban egy homokkőre írt felirat alapján újra felfedezték a kutatók. A Buddha születésének helyszínét említő írás egy történelmi látogatás idején készült, mikor India uralkodója, Asóka (i. e. 304-232) az i. e. 3. században a területre érkezett. Ez a látogatás azért is jelentős, mert az indiai császár uralma idején terjedt el a buddhizmus a mai Afganisztántól egészen Bangladesig.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról
• Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
• Pikáns középkori vers „cenzúrázott” töredéke került elő Angliában