Keresztes lovagvárak a Közel-Keleten
2013. január 4. 11:39
Az európai várépítészet sokat vett át a Közel-Keleten található katonai objektumok építészeti és hadászati megoldásaiból, mégse ismerjük eléggé őket. Jeruzsálem 1099-es elfoglalását követően megsokasodtak a Szentföldön és a környező területeken található várak, mivel a keskeny tengerparti sávban létrejövő államalakulatok védelmére kevés fegyverforgató állt rendelkezésre, ráadásul a természetes határok hiánya sem segítette az európaiakat.
Korábban
Krak des Chevaliers
A szíriai Homsz városától 60 kilométerre nyugatra, a libanoni-szír határ közelében, 35 kilométerrel a tengerparttól egy 650 magas magas vulkáni kúpon elhelyezkedő kurd erődítményt 1110-ben foglalták el a keresztesek. A vár stratégiailag igen előnyös helyen állt, a „középkori országút” mentén elhelyezkedve birtoklóik könnyen ellenőrizhették a kikötőkből érkező karavánutak forgalmát. A helyszín már az ókorban is fontos szerepet töltött be a Közel-Keleten, például itt zajlott le a híres kádesi csata II. Ramszesz Egyiptoma és a hettiták között, amely a történelem legnagyobb harci szekeres ütközete volt.
Az arabul Qalʿat al-Ḥosn nevű erőd francia elnevezése a szíriai karak (erőd) szóból ered. A nagy veszély során akár négyezer embert is ellátó építményt a johannita lovagrend a Közel-Kelet egyik leghatalmasabb és legmodernebb várává építette át, miután 1144-ben rájuk bízták. A 12. század közepétől terjedt el a vár másik elnevezése, a Crak de l'Hôpital az ispotályos lovagrendről.
Az erődítmény már méreteivel is lenyűgözi a szemlélőt: 13 bástyával védett 3000 négyzetméteres alapterületén békeidőben is legalább kétezer ember lakhatott, miközben akár ezer ló is elfért az istállókban. A korabeli szóbeszéd szerint a vár készleteivel élelmiszertámogatás nélkül akár fél évtizedig is ellenállhatott volna egy nagyobb erejű támadásnak. A században két nagyobb ostrommal is szembe kellett nézniük a johannitáknak, előbb 1163-ban, majd a térség legnagyobb katonai potenciáljával rendelkező Szaladin egyiptomi és szíriai szultán 1188-ban sikertelenül próbálta bevenni az erőd várárokkal is védett három méter vastag falait.
Krak des Chevaliers-nek magyar vonatkozásai is vannak: II. András királyunk turistaútnak beillő keresztes hadjárata alkalmával 1218-ban meglátogatta a híres erődöt, s évi pénzbeli ajándékot ígért a franciáknak. Végül 1271-ben az-Záher Baibarsz mameluk szultán seregei csellel foglalták el a johannita erősséget, amelyet a muszlimok jelentős erődjévé tettek. Az egyik legjobban fennmaradt keresztes erődöt ma régészek és turisták hadai (legutóbb sajnálatos módon a szír kormányerők) ostromolják, 2006-ban pedig az UNESCO kulturális világörökségi helyszínévé vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- Matisse művészete még Yves Saint Laurent-t is megihlette 11:53
- Közös expedíció kutatja az indiai Oresund hajóroncsot 10:52
- Dokumentumfilm mutatta be I. Jakab király hálószobai viszonyait 10:01
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben 09:14
- Új kutatások tisztázzák Stonehenge építésének pontos technikáit 08:36
- Szintet lépett a Görög Nemzeti Műemléki Archívum digitalizációja 07:38
- Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben 06:29
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok tegnap
