Megoldották a szkíták eredetének rejtélyét

Kik voltak a szkíták?

A hazai szakemberek a leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a szkíták nem alkottak államot, hanem törzsszövetségi keretek között éltek. Az orosz kutatók azonban mást gondolnak a kérdésről: szerintük a szkítáknak volt államuk és államszervezetük, sőt Khazanov négy szkíta uralkodói korszakot is felsorol. Maguk a korabeli történeti források is említenek szkíta uralkodókat, sőt uralkodónőket, ami szintén azt igazolja, hogy már állami keretek is léteztek náluk, csak nem olyan formában, mint a földművelő népeknél. A régészek is osztják ezt a véleményt, hiszen a leletek szervezett társadalomra utalnak. A kurgánokban talált mívesen kidolgozott diadémok és egyéb hatalmi jelképek szintén az állam meglétét igazolják.

Az szinte bizonyos, hogy Közép-Ázsiában erős birodalmat hoztak létre, hiszen az i.e. 3. századtól már önálló pénzt is vertek, melyből számtalan példány fennmaradt. Ugyanez figyelhető meg a krimi partvidéken, ahol a görögökkel folytatott kereskedelem során használtak pénzt. A szkíták között azonban a legértékesebb áru a ló és a hozzá tartozó lószerszámok voltak, amelyeket jó áron értékesítetek a piacon. Kedvet árucikkük volt a rabszolga, valamint a megmunkált fémek árusítása. Azt is tudjuk, hogy Hellászba gabonát is szállítottak. Az viszont, hogy a belső elszámolásnál milyen értékmérőt használtak, nem ismert, elképzelhető, hogy az értéket nemesfém súlyban mérték, ahogyan az az ókori kelet államaiban is megszokott volt.

A szkíták társadalma a vérszerződésre épült, amelyet már Hérodotosz is megemlített, és amely lehetővé tette a törzsek közötti tartós szövetséget. Hasonlókra számos példa akad az eurázsiai sztyeppéken, a hunoktól az avarokon át egészen Dzsingisz kánig. Emellett a dinasztikus házasság is fontos egyesítő erő volt, sőt sokszor a kettőt összekapcsolták, hogy szoros köteléket alakítsanak ki a baráti törzsek között.

Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a zászlók használatát, amely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban, ezek egyben nemzetségjelek is voltak.

A sírok leletei alapján tudjuk, hogy a szkíták kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik.

1. Sokkal keletebbre keveredtek
2. Kik voltak a szkíták?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• Egy embermentő hős állt a kistarcsai internálótábor élén
• Náci kémből a Világ Igaza: Oskar Schindler pálfordulása
• Máig vitákat kavar „az örök Mephisto” élete és halála
• Nürnbergben ítélt először nemzetközi törvényszék háborús bűnösök fölött
• Németország után a Szovjetunió is a független Lengyelország vesztére tört
• Hazájában sem fogadták tárt karokkal az 1936-os olimpia színesbőrű legendáját