Az iskolaköpeny emléke

Nem ideológiai indíttatású

Az iskolai egyenruha kérdése először az 1790/91-es országgyűlésen került napirendre. A közoktatási bizottság ülésén Makó Pál matematika-fizika professzor indítványa szerint szükséges lenne egy egyenöltözék, "hogy a deákok, akik újabban igen hajlamosak a kihágásokra, azonnal felismerhetők legyenek". A bizottság eleinte helyeselte az indítványt, azonban I. Ferenc úgy döntött, az ifjúság nem kötelezhető egyforma ruházat viselésére.

A két világháború között az egyenruha leginkább az iskola identitásának kifejezője volt. A második világháborút követő kommunista hatalomváltás idején valószínűleg szovjet ihletettségre vezették be Magyarországon az iskolaköpenyt. A szocializmusban a hatalom célja és érdeke sok tekintetben az volt, hogy az emberek arctalanul olvadjanak a szürke tömegbe, ezért megpróbálták ellehetetleníteni az átlagból való kitűnést.

Egyensapkát viselő fiúk az 1960-as években

A Múlt-kor által megkérdezett társadalomtörténész, Valuch Tibor (Debreceni Egyetem) szerint az iskolai egyenruha viselése ezzel szemben sokkal inkább praktikus célokat szolgált (az alatta lévő ruha nem koszolódik), s hozzátette, hogy ugyan a szocializmus az egységes rendet hirdette, az iskolaköpeny nem ideológiai indíttatásból született meg.

Az 1960-as években főként vászonból készült egyenruhát hordtak a diákok, majd a hetvenes években megjelent a műszálas anyag, és a köpennyel kapcsolatos szigor is fokozatosan enyhült; az 1960-as évekig elterjedt egyensapka is „kiment a divatból”. Az évtized végére változatosabbá vált a kínálat és egyre több modell került a boltok polcaira.

A változatos köpenyviselet 1959-ben

"A lányoknak télen-nyáron patentharisnyát, azaz vastag pamutharisnyát és az egy kaptafára gyártott konfekciós köpenyt kellett hordaniuk a gimiben, mindkettőt leginkább csak egy fazonban és színben lehetett megvenni az állami áruházban. A fiúk a gimiben nálunk valamiért megúszták, helyette a levente sapkához hasonlító tökfödőt kellett viselniük. Mi lányok rémesen izzadtunk nyáron a vastag darabokban. Akkoriban jelent meg először Magyarországon a még aranyáron kapható divatos nejlon holmi, mindenki olyan akart, de tiltották. Persze sokan feldobtuk a konfekciót egy övvel, a gallér lecserélésével, vagy egyszerűen átszabattuk a vonalát" - mesélte egy nő a szeged.hir24.hu újságírójának az 1950-60-as évekről.

Iskolaköpenyek készülnek a Habselyem Kötöttárugyárban

"Akkor volt nagy divat a nejlon és a műszálas anyag, szinte mindent abból csináltak, az iskolaköpenyt is. Igaz, nem voltunk teljesen egyformák benne, lehetett kicsit divatozni, mert több formában árulták. Viszont ha ránk izzadt, folyton vakaróztunk tőle. Én pláne, mert érzékeny bőrű vagyok. De az apám szabó volt, úgyhogy vett könnyű vásznat, és ebből csinált nekem iskolaköpenyt. Úgyhogy köpeny-divatdiktátor voltam a suliban” - emlékezett vissza egy fiatalabb nő a Kádár-korszak közepének iskolai viszonyaira.

1. Újra kékben?
2. Nem ideológiai indíttatású
3. Még válogatni is lehetett

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán