Aki nincs ellenünk, az velünk van

A Kádár-korszak történeti megközelítésének fő tartalmának népszerű, eladható figyelemfelkeltésre alkalmas területei – 1956 utáni megtorlások, állambiztonság tevékenysége, szerepe a „társadalmi béke” ellenőrzésében – mellett érdemes olyan mozzanatokra is fókuszálni, amelyek árnyalják a rendszer működését ill. névadójának szerepét (az erkölcsi felelősség kérdésének megkerülése nélkül).

Kádár János születésének centenáriuma óhatatlanul – ellentétes tartalmú – indulatokat, érzelmeket gerjeszt személyével és a korszakkal összefüggésben. A „nemzetáruló bolsevik” jelzős összetételtől, az „atyáskodó, békét teremtő, megfontolt kompromisszum kereső”-ig széles lehet az értelmezéseket megjelenítő skála. Az erkölcsi felelősség alóli felmentés igénye, a „békés építőmunka” relatív jólétét hangsúlyozó, ill. a morális, politikai felelősséget soha meg nem kérdőjelező, elítélő attitűd, megközelítés együtt jelentheti egy korszak megítélésének kereteit.

Mit gondolt Kádár János a „szocializmus„ reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között? A felszínre bukkanó gondolatok néha meghökkentő nyers őszintesége teszik érdekessé ezeket a találkozókat ill. a róluk készült összefoglalókat. Természetesen vezető testületi (KB, PB) üléseken gyakran elmondta véleményét Kádár egyes aktuális témához kapcsolódva, de terjedelmi okokból is egy rövidebb dokumentum érzékletesen rögzíthet elvi megfontolásokat. A hatvanas évek közepétől – párhuzamosan a felülről irányított társadalmi kegyezésre alapuló konszolidálódó rendszer kiépülésével – több olyan négy vagy több-szemközti találkozóról készült összefoglaló feljegyzés, amely az MSZMP és más nyugat-európai baloldali pártdelegációk megbeszélésén elhangzottakat rögzítette.

Ezeken a megbeszéléseken több (nyugati) tárgyalópartner hangsúlyozta azt az oldott légkört, amelyben – Kádár közvetlenségre törekvő személyiségéből is következően – valódi, őszinte véleménycsere erősítette a (keleti blokk többi országaihoz képest eltérő) a kádári hatalomgyakorlás jellegéről kialakult benyomásokat.

Simon István cikke a kapcsolódó dokumentumokkal a Magyar Országos Levéltár oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait