Szakszerűtlen lehet a Colosseum felújítása

A Róma szívében lévő, a város birodalmi történetét hirdető épület Olaszország egyik legfontosabb jelképe. A kétezer éves épület, a Colosseum felújításának tervei felzúdulást keltettek a világörökség dolgozói és restaurátorai körében, ráadásul az egyik kődarab leválásának decemberben napvilágot látott híre csak tovább fokozta az indulatokat.

A jelenlegi 25 millió eurós terv a látványos és kegyetlen gladiátorcsatáknak otthont adó Flavius amfiteátrum felújítását célozza, amit Diego della Valle, az olasz Tod’s luxusmárka tulajdonosa finanszírozna reklámjogokért cserébe.

Az évente kétmillió látogatót vonzó emlékmű helyreállítása márciusban veszi kezdetét, amely magában foglalja a travertin külső tisztítását, a földalatti kamrák helyreállítását, új kapuk felállítását, de az új kamerák üzembe helyezésével a biztonságra is gondoltak a tervezők.

Az Olasz Restaurátorok Egyesületének tagjai elégedetlenek a tervet illetően, amely véleményük szerint kiszorítja őket a projektből, s olyan restaurátorok kezébe adja az irányítást, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel. „Fennáll a veszélye annak, hogy az emlékmű helyrehozhatatlan károsodást szenved” – mondta Carla Tomasi, az egyesület elnöke.

„A világ legjobb restaurátorai Olaszországban élnek, és mégis előfordul, hogy egy ilyen volumenű programból kihagynak minket, kétségbe vonják munkánkat, rontják népünk megítélését a világban, nem is beszélve arról, hogy ezzel a lépéssel egy ókori műemléket veszélyeztetnek” – mondta Tomasi.

Úgy tűnik azonban, hogy a szakemberek elkéstek, hiszen a Kulturális Örökség Minisztériuma és az olasz Államtanács 2011. decemberi döntése alapján a restaurálási tervek már zöld utat kaptak. „Az olasz jog szerint a restaurátorok dolgozhatnak szobrokon, kerámiákon, mozaikokon és a dekoratív felületeken, de az épületeken nem” – mondja Rosella Rea, a Colosseum igazgatója, hozzátéve, hogy a restaurálást végzők az „építészet helyreállítására szakosodott emberek, nem egyszerű munkások.”

Rea hangsúlyozottan cáfolta a Colosseum omladozásáról szóló híreket. Szerinte csak egy 8 centiméteres tufa darab (vulkánus kőzetből kialakuló porózus kőzet) esett le, ami bármely emlékkel megtörténhet. Azonban hozzátette, a Colosseum az elmúlt években sokat szenvedett az alulfinanszírozás miatt, és a jegyekből származó bevételek csupán a város ókori helyszíneinek (beleértve a közeli Fórumot és a Palatinust) fenntartását fedezték. A szponzorálás ezért égetően szükségessé vált.

Az Europa Nostra szervezet elkötelezett híve az európai kulturális örökségek védelmének. „Csodálatos, hogy vannak magáncégek és magánemberek, akik szeretnék támogatni a világ örökségeit, mikor az állam csökkenti a költségvetési támogatásukat” – mondta Sneska Quaedvlieg-Mihailovic, a szervezet főtitkára, de figyelmeztette Európa szerte a kormányokat, hogy bármennyire is könnyebbséget jelent ez a jelenlegi gazdasági környezetben, a magánfinanszírozású restaurálási tervek gyakran nem felelnek meg a szigorú előírásoknak.

És bár a jelenlegi Colosseum-program a látogatói szolgáltatások javítása mellett az amfiteátrum tisztítási és helyreállítási feladatainak ellátását is célul tűzi ki, Quaedvlieg-Mihailovic úgy véli, hogy az alapvető problémákkal is foglalkozni kell. Ezek közül a legfontosabb a helyszínt körbevevő gépkocsiforgalom és a szennyeződés megszűntetése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?