Lemészárolhatták a Norwichnál talált középkori zsidókat

2011. június 24. 15:26 BBC News

Etnikai tisztogatás áldozatai lehettek azok a zsidók, akiknek földi maradványai hét évvel ezelőtt a nagy-britanniai Norwich városában, egy középkori aknából kerültek elő.

Korábban

A legvalószínűbb magyarázat szerint a csontok legyilkolt, esetleg tömeges öngyilkosságba hajszolt középkori zsidóké lehet – jutottak a következtetésre a szakemberek, akik a csontokon DNS-vizsgálatokat, radiokarbonos elemzést, valamint kémiai analízist végeztek el. A vizsgálatok által megállapított idő (12-13. század) egybeesik a zsidók európai üldöztetésének korszakával.

A földi maradványokat még 2004-ben egy bevásárlóközpont építésekor, az azt megelőző régészeti feltárás során fedezték fel Norwich központjában. A leleteket azonnal elrakták, s csak nemrégen vetették alaposabb vizsgálatok alá. Hét személy csontjának analízise után kiderült, hogy a DNS-szekvenciák szerint közülük öten egy családot alkottak. A tizenhét csontváz közül tizenegy 2 és 15 év közötti gyermeké, míg a fennmaradó hat felnőtté – nőké és férfiaké – volt.

„Nagyon szokatlan helyzettel kerültünk szembe, mivel unikális információhalmazhoz sikerült hozzájutnunk” – mondta el Ian Barnes DNS-szakértő. „Nem gondolom, hogy valaha csináltak volna már ilyet – ennyire specifikusan meghatározni egy etnikai csoportot” – tette hozzá.

A kutatást Sue Black antropológus (University of Dundee's Centre for Anthropology and Human Identification) vezette. „Valószínűleg etnikai tisztogatás folyt, ami nekem a kilencvenes évek balkáni háborúit idézi fel” – mondta el a korábban legyilkolt koszovói albánok csontjait vizsgáló orvosszakértő.

A leletekről készült felvételeken jól látszik, hogy a holttesteket fejjel lefele helyezték az aknába. Korábban azt gondolták, hogy valamilyen betegség: lepra, esetleg TBC okozta a halálukat, de erre semmilyen jel nem utalt. Az ásatást végző archeológus, Giles Emery eleinte úgy vélekedett, hogy pestis végzett az aknában talált személyekkel, a radiokarbonos vizsgálat azonban kizárta ennek lehetőségét, lévén, hogy a halálos kór csak később ütötte fel a fejét Európában – ráadásul azokban az esetekben tömegsírokba temették az áldozatokat.

A zsidó bevándorlók előtt az 1066-os normann invázió nyitotta meg az utat, a közösség Londonban, Lincolnban és Yorkban telepedett le nagyobb számban. A 11. században a helyiek haragja a zsidóság ellen fordult, miután feltűnt, hogy a közösség mekkora vagyont halmozott fel a kiterjedt pénzügyi tevékenység következtében. 1190-ben a yorki zsidóság tömegmészárlás áldozata lett, Norwichban pedig sorra legyilkolták azokat, akik nem tudtak otthonaikból elmenekülni. 1272-ben I. Edward extra adót vetett ki rájuk, majd két évtizeddel később elüldözte a zsidókat, akik csak 1656-ben, a monarchiát megdöntő Oliver Cromwell uralma idején térhettek vissza.