Egy felújított pálos kolostor titkai

2010. augusztus 16. 18:21 MTI

Építészeti és művészettörténeti tanulmányok, illetve régészeti feltárás előzte meg az 1480 körül alapított sopronbánfalvi pálos rendi, későbbi karmelita kolostor felújítását.

Korábban

Szinte teljesen eredeti formájában újul meg az épület, sem szaunát, sem wellnesst nem építettek be, liftet azonban igen, és a lépcsőházat is akadálymentessé tették. A szerzetesi cellákból 19 szobát alakítottak ki, meghagyva a boltozatokat. "Egyszerűen berendezett, de fürdőszobával ellátott egy- és kétágyas szobák, az utóbbiakból három lesz" - tájékoztatta Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész, a rekonstrukció egyik vezetője az MTI-Presst.

"A tulajdonos 2004-ben vette meg az épületet, 2006 végén határoztak a kolostor jövőbeni világi funkciójáról, és egy éve kezdtek neki a tényleges munkálatoknak. Mivel műemlékről van szó, Balázsik Tamás művészettörténész-régész vezetésével előmunkálatokat végeztek, leástak a középkori alapokig, megtalálták az egykori pálos kolostort a Hegyi templommal, vagyis a sopronbánfalvi templommal összekötő átjárót, amely szemöldökgyámos (a kapu szemöldökkövét tartó jellegzetes gótikus forma) és pálcatagos (negyed-fél-háromnegyed kör metszetű, párkányoknál és nyíláskereteknél alkalmazott építészeti tagozat), valamint egy gótikus ablakot" - beszélt a kezdetekről az építész.

"A feltárásoknál az is kiderült, hogy amikor a kolostor refektóriumában, az ebédlőben leszedték a mennyezetről a fehér festéket, előkerült az 1700-as évek elején készült freskó, amelyet most restauráltak. A pálosok után a karmelitáké lett a kolostor, és mivel ők igen zárt rendben éltek, befalazták a templom főhomlokzata melletti bejáratot, és az épületen távolabb nyitottak maguknak kaput. Gyóntatópapjukkal nem találkoztak személyesen, a miseruhákat gondozták ugyan, de azokat is falba épített, úgynevezett klauzúra szekrénybe tették, amelynek a másik oldalán lehetett kivenni a rendbe hozott textileket. Ezeket az épületen kívüli és belüli változtatásokat is visszaállították eredeti állapotába" - mesélte a felújítás különlegességeiről.

A refektórium bejárati ajtaja fölött megtalálhatók puhafából a pálos rend címerének elemei: a pálmafa, a két ágaskodó hímoroszlán és a csőrében kenyérdarabot tartó holló valósággal élnek a restaurálás után. A noviciátus (kispapok tanulóidejének helye) hossztengelyében húzódó megfeketedett fagerendán a tisztítás után előbukkant a gyönyörű vésett mintázat.

"Fontosnak tartottam építésztársammal, Pazár Bélával együtt, hogy a kolostort korhű anyagokkal hozzuk rendbe. Ez azt jelenti, hogy a padlót nagyrészt kézzel pattintott solnhofeni, finoman strukturált kővel, amely a barokk templomok jellegzetes padlózata, a szobákat pedig hajópadlóval burkoltuk, a falakat fehérre meszeltük. A bejárathoz, az előtérbe talált téglából fektettünk le burkolatot csakúgy, mint a kiállítóhelységbe, és a padlástérben levő könyvtárban is bontott tégla adja a járófelületet. Újragyártattuk az ablakokat, a vasalatokat, egy épségben maradt barokk ajtót az első emeleti nagy szobára rögzítettük" - sorolta Magyari Éva.

Mint elmondta, a földszinten van a refektórium, a konyha, szobák, kerengő, a régi és az új lépcsőház, lift és recepció, a vizesblokk (férfi, női mosdó) és a kijárat a kőfallal körülvett kertbe, ahol a fák megmaradtak. A kolostor bejárata közelében a földszinten helyezik el a pálos rend történetét írásokkal, tárgyakkal bemutató kiállítást. Az első emeleten van a noviciátus terme, szobák, a sekrestyefalban látható a gótikus ablak, és ott megy föl a lépcső a tetőtérbe. A tetőtérben négy szoba, kiállítótér és a könyvtár kapott helyet a kerengő templomhoz tapadó szárnya fölött.

A beruházó - a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Nistema Kft. - arra számít, hogy a legalapvetőbb felszereltségű szobákba olyanok jönnek, akik teljes elvonulásra, elmélyedésre vágynak. Néhány szobában pedig képzőművészek kapnak térítésmentesen helyet az alapítvány támogatásával. "A táj is gyönyörű, s elvonulásra alkalmas" - jegyezte meg az építész.

A sok vihart megélt sopronbánfalvi barokk kolostorról már az 1400-as évek elejéről van írott feljegyzés, az épület többször leégett, majd a Bécs ostromára készülő, 1532-ben ott átvonuló török seregek is megrongálták. A pálosok a törökök elől elmenekültek, majd 100 év után visszatelepülve új rendházat építettek; az épület 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött, de 1786-ban II. József rendeletben szüntette meg a rendet.

Attól az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták. 1850-től helyőrségi kórház lett, de 1892-ben a mayerlingi karmeliták tulajdonába került. A szigorú imádságos rendet 1950-ben feloszlatták, a 23 nővért Nyíregyházára evakuálták. A kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt - sorolta a kolostor történetének állomásait Magyari Éva. A kolostorhoz tapadó Hegyi templom mindig is búcsújáró hely volt a csodatévő Fekete Mária-kép jóvoltából. A szentkép valószínűleg a lengyelországi Czestochowa kegyképének a másolata, és pálosok hozták a 16. században Sopronbánfalvára - magyarázta.

Magyari Éva az Iparművészeti Főiskolán építész-tervező szakon diplomázott 1977-ben Reimholz Péternél, s tanára volt Pogány Frigyes is. Részt vett a Sándor palota belső tereinek megújításában, a Herendi Porcelán Manufaktúra Múzeuma, majd az evangélikus egyház békásmegyeri idősek otthona fölújításában. Két kollégájával, Pazár Bélával és Potzner Ferenccel együtt elnyerte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felújítására kiírt pályázatot. Az Ybl Miklós-díj megalapításának 50. évfordulóján, 2003-ban kapta meg az építész szakma legmagasabb elismerését.