Magyar leletekből nyílik kiállítás Kairóban

Az egyiptomi hatóságok a múzeum centenáriuma kapcsán vetették fel, hogy mindazok a nemzetek, amelyek végeztek Egyiptomban ásatásokat, mutassák be leleteiket. Évente egyébként több külföldi misszió kap hasonló lehetőséget. "Erre került sor a mi esetünkben is, egy kamarakiállításról van szó a világ egyik leglátogatottabb múzeumában. A tárlat apropóját az adja, hogy negyedszázada újította fel Kákosy László a helyszíni munkákat Egyiptomban, II. Ramszesz hivatalnokának, Dzshutimesz sírján" - emelte ki Bács Tamás.

Dzsehutimesz, Amon magtárai felügyelőjének neve ismert volt a szakirodalomból, ám egyénisége, pályafutása csak a magyar ásatások eredményeként vált közelebbről is ismertté. "Ekkor bontakozott ki a magyar egyiptológiának az a vonulata, amely a thébai ásatásokat helyezte a középpontba. Az ókori Théba nekropolisza Egyiptom egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye. Több sír feltárásán is dolgozunk" - mondta Bács.

Magyarok tárták fel a 32-es, valamint a 61-es számú sziklasírt. Előbbi a XIX. dinasztia, vélhetően II. Ramszesz uralkodása alatt készült Nefermenu számára, aki karrierje során több funkciót is viselt. Felirataiban leggyakrabban a királyi írnok és a legmagasabb rangját jelölő, a "Déli Város (Théba) kormányzója" címet említi. A "Két Ország urának adószedője" címe feltehetőleg arra utal, hogy értékes zsákmányszerző expedíciót vezethetett. A másik sír egy thébai orvos, Amenhotep, az igazhangú, és "nővére ", a ház úrnője, Amun énekesnője, Mutemheb számára szolgált végső nyughelyül. A sírban fellelt csontanyag vizsgálatakor azonban kiderült, hogy az eltemettetek száma megközelíti a 70-et.

"A thébai sírokat az eredeti tulajdonosok után később másodlagosan is felhasználták. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy megállapítsuk, hányan, s mikor használják ezeket" - jegyezte meg Bács Tamás, aki a 65-ös számú sziklasír feltárását irányítja. A sírt eredetileg Hatsepszut királynő magas rangú udvaronca, Nebamun számára kezdték kialakítani. A félbehagyott sírt 300 évvel később egy magas rangú karnaki pap, Imiszeba, a "templomi levéltár előjárója" választotta végső nyughelyül. A sírt pazar faliképek díszítik, amelyet a Deir el-Medina-i művésztelep "udvari" festői készítettek.

A tárlatot, amely 25 év eredményeit mutatja be, a tervek szerint Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitja meg. "Ez azt jelenti, hogy a kiállítás egyiptomi oldalról is komoly támogatást kap, egy nappal korábban pedig tudományos ülést rendezünk, ahol a magyar egyiptológusok mellett neves külföldi kollégáink is szót kapnának" - mondta.

A tárgyakat tavasszal szállítják Kairóba, ugyanakkor az Egyiptomi Múzeumban több olyan lelet is van, amelyeket bemutatnak. Érdekességként Bács Tamás megemlítette a Dzsehutimesz-sírból előkerült töredékes családi szobrot. "Szeretnénk kiállítani a mészkőszobrot is, amely régóta a múzeum tulajdonában van, hiszen Dzsehutimeszt ábrázolja a szüleivel. Ez egy érdekes tárgy, amely eddig nem kapott nyilvánosságot" - magyarázta a tanszékvezető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok