2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten

2025. március 20. 16:45 Múlt-kor

Több mint 1300 éves, ma is aktív kutat fedeztek fel a kuvaiti Failaka-szigeten. A régészek szerint az épület, ahol a kutat megtalálták, rendkívüli gazdagságról tanúskodik, és újabb bizonyítékokat szolgáltat a sziget kiemelkedő történelmi jelentőségéről.

Légifotó a felfedezett kútról és az aljára vezető lépcsőről (Forrás: KUNA fotos)
Légifotó a felfedezett kútról és az aljára vezető lépcsőről (Forrás: KUNA fotos)

Failaka stratégiai helyszín az ókortól napjainkig

A Failaka-sziget a Perzsa-öbölben, Kuvait város partjától mindössze 19 mérföldre található. Kiemelkedő stratégiai helyzetének köszönhetően már az ókori Sumer idején jelentős központ volt. Körülbelül Kr. e. 2000-ben telepedtek le itt az Urból érkező kereskedők, akik két természetes kikötőt is építettek, és mezopotámiai stílusú épületeket hoztak létre. Ezekben az épületekben olyan távoli vidékekről származó tárgyakat találtak, mint például India, de az áruk adásvételét dokumentáló pecséteket is felfedeztek.

Több ezeréves kereskedelmi és kulturális központ

Failaka időszámításunk előtt 1800 körül a Dilmun Királysághoz került, amely akkoriban a mai Kuvait, Bahrein és Szaúd-Arábia keleti részeinek legfontosabb kereskedelmi és kulturális központja volt. A város még Nagy Sándor korában (Kr. e. 4. század) is lakott volt, majd a hellenisztikus korban a Szeleukida Birodalom fennhatósága alá került, később pedig a rómaiak annektálták. A korai keresztény időszakban újabb telepesek érkeztek, és a 9. századig virágzó keresztény közösség működött a szigeten.

Egyedülálló régészeti lelőhelyek és kincsek

A régészeti feltárások Failaka-szigeten 1958-ban kezdődtek, és az Öböl-háború alatt történt rövid megszakítástól eltekintve azóta is folyamatosak. Több mint 90 lelőhelyet tártak fel eddig tíz nagyobb területen. Egy kuvaiti-szlovák régészeti misszió 2019 óta dolgozik az Al-Qusour nevű helyszínen, amely különösen gazdag iszlám előtti, korai keresztény és iszlám kori leletekben. Itt fedezték fel azt a nagy, több mint 1000 négyzetméteres épületet is, amelyben a most feltárt, máig aktív kutat találták. A Kr. u. 7–8. századból származó épületből több mint 11 fontnyi drágakő, köztük rubin és ametiszt is előkerült, valamint egy gazellát ábrázoló bélyegzővel ellátott kerámiatöredék, amely további bizonyíték arra, hogy az épület tulajdonosa kiemelkedően gazdag lehetett.

A kuwaittimes.com közlése alapján.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár