10 tény Mao Ce-tungról

1. Egy Kínában végzett, 2013-as felmérés kapcsán megkérdezett emberek nagy többsége úgy vélte, hogy a Kommunista Kína atyja, Mao Ce-tung országépítő érdemei felülmúlják a nagy vezető baklövéseit.

2. A „nagy kormányos” névvel illetett Mao Ce-tung 1949-től haláláig, 1976-ig állt Kína élén. Követői szerint a vezér legfőbb érdeme a kínai társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása volt.

3. Az egyenlőségen alapuló, modern kommunista társadalom megteremtéséért nagy árat kellett fizetnie az egyszerű kínai emberek millióinak. Mao erőltetett modernizációs és iparosítási programja ugyanis a nagy kínai éhínséghez vezetett (1959- 1961), amelyben megközelítőleg 45 millió ember halt éhen (összehasonlításul: a második világháborúban 60 millióan vesztették életüket).

4. Bár Mao lemásolta a Sztálini terrort, és totalitárius uralmat vezetett be Kínában, a „nagy kormányos” a szovjet recepttel ellentétben nem a munkásságra, hanem a parasztok tömegeire támaszkodva építette ki a kommunista uralmat Kínában.

5. A szegényparasztság földhöz juttatásának programját 1947-ben indította útjára Mao. Ez gyakorlatban a gazdag paraszti és a földbirtokos réteg megsemmisítését jelentette. Mao mentesíteni akarta a belügyi szerveket a feladat alól, így a likvidálást gyakorta a helyi szegényparasztoknak kellett elvégeznie. 1947 és 1951 között nagyjából 30 ezer földbirtokost öltek meg Kínában.

6. Miután Sztálin Moszkvában nem fogadta kellő tisztelettel, Mao 1958-ban revansot vett a Pekingbe látogató szovjet vezető utódján,  Nyikita Hruscsovon. Mao magánuszodájába hívta tárgyalni Hruscsovot, aki miután nem tudott úszni, egy rögtönzött tákolmányon megszégyenülve kapálózott a kedélyesen tempózgató kínai vezető mellett.

7. A nagy vezér úszótudását propaganda célokra is felhasználta. Mao 73 évesen 15 km-t úszott a Jangce folyóban a híradások szerint mindössze 65 perc alatt, ami azt jelentette, hogy 1600 métert kevesebb, mint 8 perc alatt tett meg, amely abszolút világrekordnak számított, hiszen akkoriban a profi úszók ideje ugyanezen a távon egy kicsivel 20 perc alatt volt.

8. Mao igazi nőbolondként meglehetősen mozgalmas szexuális életet élt, amely legtöbbször nem a hitvesi ágyon zajlott. A taoista bölcseletet követve, miszerint az aktív szexuális lét hosszú életet eredményez, országos körútjai alatt gyönyörű, az elvtársak által kiválogatott kínai nők karjai közt elégíthette ki szexuális vágyait.

9. Mao a fürdést kidobott időnek tekintette. A forró kádban való ücsörgés helyett az úszást részesítette előnyben, szappan helyett forró törölközőket használt, amelyeket testőreinek kellett végigdörzsölnie a testén.

10. Kína elsőszámú vezetője azt szerette volna, ha testét halála után elégetik, de a magas párfunkcionáriusok és az özvegye mást gondoltak. Bebalzsamoztatták a nagy vezér tetemét, amelyet kristálykoporsóba helyeztettek. Mao múmiája a mai napig látható a pekingi Tienanmen téren felépített mauzóleumban. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton