10 tény a klondike-i aranylázról

1. A klondike-i aranyláz során 1896 és 1899 között több mint 100 ezer ember zarándokolt Kanadába a meggazdagodás reményében. Közülük csupán 30 ezren érték el azokat a területeket, ahol egyáltalán hozzáfoghattak az arany kereséséhez.

2. Első ízben 1896 augusztuséban találtak aranyat a Klondike folyó mentén, a Bonanza patakban. A hírre felbolydult a Washington állambeli Seattle városa, ahol sokan egyszerűen feladták munkájukat és hajóra szállva elindultak a kanadai Yukon territórium felé.

3. Az aranykeresőknek szélsőséges körülményekkel kellett szembenézniük a vadonban. A hőmérséklet gyakran mínusz 30 fok alá esett, az extrém hideg mellett skorbut, éhség és a medvék is tizedelték a zarándokokat, sokan vízbe fulladtak.

4. Az aranyásók csak úgy léphettek be a Yukon territórium területére, ha egy évre elegendő élelmiszerrel rendelkeztek. A kanadai hatóságok így próbálták elejét venni a tömeges éhhalálnak. Az élelmiszerek és a táborozáshoz szükséges felszerelés össztömege személyenként elérhette az 1000 kilogrammot is.

5. Dawson City a vadonból nőtt nyüzsgő nagyvárossá mintegy két év alatt. A Yukon völgyébe érkező tízezres nagyságrendű aranyvadász-tömegnek köszönhetően Dawson 1898-ra Kanada legnagyobb városai közé emelkedett, lélekszáma 500-ról 30 ezerre nőtt.

6. A Klondike folyó mentén talált aranyport és aranyrögöket fizetőeszközként használták Dawsonban. Aranyban mérték az italt, a szállást, az élelmiszert és az örömlányokat is, akik szédületes bevételekre tettek szert, „elszeretve” a vadonban megfáradt aranyásók bevételének jó részét.

7. Az árak az egekig nőttek Dawsonban, amely így Észak-Amerika legdrágább városai közé emelkedett. Míg egy átlagos, egyszeri étkezésért Seattle-ben 15 centet kértek el, ugyanez az étek a zord északon 2,5 dollárba került.

8. A közel százezer aranyásó közül mindössze néhány százan gazdagodtak meg. A nagy többség az aranyásással megkeresett bevételét egyszerűen felélte a méregdrága Dawsonban.

9. Az aranyásóknak a mérhetetlen magas árak mellett még adózniuk is kellett. A kitermelt arany értékének 10-20 százaléka ily módon a kanadai állam kasszájába vándorolt.

10. Az aranyláz környezetkárosító hatása súlyos volt. A helyi flóra és fauna megszenvedte a népvándorlást, különösen az erdőirtás öltött nagy mértéket, mivel a Yukon-völgybe özönlő emberek tízezrei a fákat csónakok, házak és barakkok építésére, valamint fűtésre használták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején