Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
2020. január 20. 12:12 MTI
408 éve, 1612. január 20-án halt meg a prágai Hradzsinban II. Rudolf Habsburg-házi német-római császár, I. Rudolf néven magyar király. Az ingatag és önkényes Rudolf uralkodásra nem volt alkalmas, de számos tehetséggel volt megáldva. Kiválóan festett, ügyesen fúrt-faragott, kora legnagyobb műgyűjtője volt, értett a zenéhez és a tudományokhoz, udvarában dolgozott Johannes Kepler matematikus-csillagász. A babonás császárt azonban leginkább az alkímia izgatta, környezetében nyüzsögtek a kalandorok és sarlatánok, a Hradzsint afféle elvarázsolt kastéllyá változtatta.
Korábban
II. Rudolf 1552. július 18-án született. Dédanyját őrült Johannaként ismeri a történettudomány, apja, II. Miksa német-római császár és anyja, a spanyol Habsburg Mária első unokatestvérek voltak.
Vakhitű katolikus anyja fiát gyermekként Madridba küldte, nehogy vallási téren türelmes apja befolyása alá kerüljön. Rudolf a komor spanyol udvarban tanúja volt annak, ahogy II. Fülöp politikai okokból meggyilkoltatta saját fiát, Don Carlost, és magába zárkózó, de dühkitörésekre hajlamos fiatalemberként tért vissza Bécsbe.
Rudolfot 1572-ben magyar, 1575-ben cseh királlyá koronázták. Apját 1576-ban követte a császári trónon. Az államügyek intézése iránt legyűrhetetlen undort érzett, a döntésektől is irtózott, így jobbára prágai lakosztálya mélyére vonulva kedvenc óráival és alkimistáival foglalkozott, asztalán pedig csak gyűltek az elintézetlen akták.
Uralkodása első felében ez nem is okozott nagyobb gondokat. 1591-ben azonban kitört a török elleni tizenöt éves háború, ráadásul Rudolf ekkor lépett fel a reformáció ellen, a magyar rendeknek pedig megtiltotta sérelmeik országgyűlési tárgyalását, ami miatt 1604-ben kirobbant a Bocskai-felkelés. (Rudolf magyar földön soha nem járt, csak katonáit szabadította rá a háborúban elszegényedett országra.)

A helyzetet súlyosbította Rudolf és öccse, az ambiciózus és tehetséges Mátyás főherceg viszálya. A testvérek viszonya azért romlott meg, mert Mátyás váltig családalapításra, a dinasztia folytatására noszogatta Rudolfot, aki viszont horoszkópja miatt félt a nősüléstől.
A felbőszült császár kitiltotta öccsét az udvarból, és még a birodalmat minden irányból fenyegető veszedelmek közepette sem volt hajlandó fogadni őt. A családi tanács végül 1606. április 25-én Rudolfot bárgyúságánál fogva alkalmatlannak minősítette az uralkodásra, és Mátyást választotta a család fejévé.
A fivérek között nyílt háborúság tört ki. Mátyás a protestánsoknál és a magyaroknál keresett támogatást: 1606-ban Rudolf tiltakozása ellenére megkötötte az Erdély önállóságát és a protestánsok szabad vallásgyakorlását biztosító bécsi békét Bocskai Istvánnal, és még ugyanebben az évben aláírta a tizenöt éves háborúnak véget vető zsitvatoroki békét.
1608 júniusában Mátyás 25 ezer fős osztrák, cseh és magyar katonákból álló sereg élén vonult Prága alá, aminek hatására Rudolf kénytelen volt kiszolgáltatni a Szent Koronát és lemondani az örökös osztrák tartományokról.
1611-ben elvesztette a cseh koronát is, és csak a császári címe maradt meg. Utolsó hónapjait a Hradzsin foglyaként töltötte, 1612. január 20-án halt meg.
Az ingatag és önkényes Rudolf uralkodásra nem volt alkalmas, de számos tehetséggel volt megáldva. Kiválóan festett, ügyesen fúrt-faragott, kora legnagyobb műgyűjtője volt, értett a zenéhez és a tudományokhoz, udvarában dolgozott Johannes Kepler matematikus-csillagász.
A babonás császárt azonban leginkább az alkímia izgatta, környezetében nyüzsögtek a kalandorok és sarlatánok, a Hradzsint afféle elvarázsolt kastéllyá változtatta. Az örökébe lépő II. Mátyás vallási ellentétektől szabdalt birodalmat örökölt, és már nem volt képes megakadályozni a harmincéves háború kitörését.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- Esküdt szűz nők, akik férfiként élnek 16:17
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20