Valóban karácsonykor született Jézus? 

Csillagok háborúja

Van azonban Jézus Bibliában leírt születésének egy olyan momentuma, amely alkalmas lehet arra, hogy meghatározzuk a születési évét. Ez nem más, mint az oly sokszor emlegetett betlehemi csillag, amely útmutatóul szolgált a napkeleti bölcseknek, hogy megleljék az általuk várt királyt.

Már a késő antik szerzők egy része is úgy foglalt állást, hogy a csillag, amelyet a bölcsek láttak, egy üstökös volt. A legnépszerűbb jelölt a Halley-üstökös, amely történetesen i. e. 12-ben haladt el a Föld közelében, és Cassius Dio beszámol a felbukkanásáról.

Nem ez az egyetlen üstökös, amely ideális jelölt lehet a betlehemi csillag szerepére. Egy Han-dinasztia korából származó kínai forrás, amely feljegyezte a különböző égi objektumokat, i. e. 4-ben is egy üstököst látott az égbolton. Ez az üstökös a forrás alapján hetven napig volt látható, és alkonyatkor kelt fel a keleti égbolton. Mindez összevág a bibliai értesülésekkel.

A betlehemi csillagot üstökösnek vélő teóriákkal azonban két nagyobb probléma van. Az egyik, hogy a felbukkanásuk elsősorban háborúkat, járványokat, katasztrofális eseményeket jelzett előre, és nincs arra adatunk, hogy a Jézus születése körüli időkben kultúrtörténeti értelemben másképpen tekintettek volna rájuk. Egy üstökös felbukkanása pedig a korabeli csillagászati eszközökkel is észlelhető volt.

Giotto di Bondone festménye (háttérben a rejtélyes betlehemi csillag)

A másik gond, hogy amennyiben valóban egy üstökös lehetett a betlehemi csillag, úgy az ellentmond a Bibliának. A szövegben ugyanis az szerepel, hogy a napkeleti bölcsek követték a csillagot, amely megállt Betlehem felett, és ebből tudták, hogy ott kell keresni Jézust.

Ez viszont nyilvánvalóan nem vonatkozhat egy üstökösre, amely nem marad ott az égbolt egy adott pontján, hanem a földről nézve napról napra változtatja a helyét.

A szupernóva is szóba került, mint lehetséges magyarázat, mivel az általa okozott fényjelenség nem vándorol úgy az égen, mint egy üstökös. Már a 18. században is felvetették az ötletet, és manapság is többen úgy vélik, hogy a betlehemi csillag kérdésére a válasz egy szupernóva lehetett.

Egy ilyen csillagászati eseményt azonban a Föld több pontjáról is láthattak volna, márpedig a korabeli forrásokban nincs nyoma annak, hogy egy nagy erejű szupernóva bukkant volna fel az égbolton.

1. Egy nap mind felett
2. Évtotó
3. Csillagok háborúja
4. Kepler elmélete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában