Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

Hol van a bizonyíték?

A történelmi üzlet első említése 1626-ból, egy Pieter Schagen nevű holland kereskedő által írt levélből származik, amelyben leírja, hogy a szintén holland Peter Minuit 60 guldenért (a korabeli holland pénznem) megvásárolta Manhattant.

Ekkoriban az őslakosoktól vásárolt prémek exportjából meggazdagodó telepesek már a rivális európai hatalmakkal szemben igyekeztek helyzetüket biztosítani az Újvilágban, így minél több fontos területet – Manhattant, Brooklynt, Staten Islandet és Governors Islandet – is a birtokukban akarták tudni.

Egyes beszámolók szerint a Manhattan eladását nyélbe ütő őslakosok a lenapék egyik törzséhez, a munszikhoz tartoztak, ennek megerősítésére azonban nincs mód. Ez csupán az egyike a Schagen által leírt történet számos bizonytalan részletének. A legnagyobb gond természetesen az, hogy a levél nem primer forrás: említi ugyan a sziget eladását, de nincs olyan ismert dokumentum, amely ennek tényét hivatalosan megerősítené. Schagen maga sohasem járt Niewu Amsterdamban, azonban a levél „az egyetlen bizonyíték, amellyel rendelkezünk – az is kérdéses, hogy bizonyítéknak nevezhető-e egyáltalán” – mondta el Johanna Gorelick, a washingtoni Amerikai Indiánok Smithsonian Nemzeti Múzeumának oktatási igazgatója.

A levél nem tartalmaz sem neveket, sem dátumot az állítólagos eladással kapcsolatban. „Nem igazán tudjuk, mi történt” – mondta Gorelick. Még az egyetlen viszonylag konkrét részlet – a „csecsebecsék” 60 guldenes értéke  – is idővel 24 amerikai dollárrá alakult át a köztudatban. Ennek az „átváltásnak” az első dokumentált példája egy 1846-ból származó amerikai történelemkönyv, amelyből vélhetően a későbbi források is változtatás nélkül átvették a közérthetőbb összeget. Az igazság azonban az, hogy 1626-ban 60 holland gulden nagyjából 1000 mai amerikai dollárnak, azaz körülbelül 300 000 forintnak felelne meg.

Emellett arról sem esik szó a levélben, hogy a gyöngyökön kívül milyen „csecsebecséket” takart az összeg. A leírás ráadásul kísértetiesen emlékeztet számos más bizonytalan hitelességű leírásra az Újvilágból, melyek szerint az őslakosok értéktelen kacatokért cserébe adtak túl földjeiken.

A bizonyíték hiánya azonban nem zárja ki teljességgel azt, hogy az őslakosok számára előnytelen üzletkötésre valóban sor került. A földkereskedelem valójában igen gyakori volt ekkoriban, és több, hiteles dokumentumokkal alátámasztott példa is akad arra, hogy a hollandok földet vettek az indiánoktól – Staten Islandet 1630-ban, Long Island egyes részeit 1639-ben, illetve Manhattant – ismét – 1649-ben.

Napjaink városi legendáriumában elfoglalt kiemelt helyét tekintve azonban ironikusnak tűnik, hogy éppen e sziget „első”, 1626-os eladása a legkevésbé alátámasztott. De még ha valóban így is történt, több tényező is arra enged következtetni, hogy a tranzakció korántsem lehetett ennyire egyszerű.

1. Egy gyarmat létrejötte
2. Hol van a bizonyíték?
3. Mi számít egyáltalán „eladásnak”?
4. A mítosz hatásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett