2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Újabb része került felújításra Rómában a földalatti „rejtélyek bazilikájának”

2019. december 11. 12:50 MTI

Páratlan szépségű faldekorációk keltek életre Róma egyik ókori földalatti bazilikájában, amelyet a restaurálás után kedden mutattak be a sajtónak. Daniela Porro, az olasz főváros rendkívüli régészeti intendánsa Róma egyik legvarázslatosabb és legtitokzatosabb ókori épületének nevezte a Porta Maggiore egykori városkapunál található antik csarnokot, amelyet a "rejtélyek bazilikájaként" is emlegetnek.

bazilika
Kép forrása: lastampa.it

Az eredetileg is a föld alatt épített és évszázadokon át pusztulásra ítélt pogány bazilika helyreállítása 2000-ben kezdődött el, 2015-ben megnyitották a látogatók előtt, de a restaurálás azóta is tart.

Idén a bazilika bal hajójának északi falrészét újították fel: az Evergete svájci alapítvány finanszírozta restaurálás eredményeként eredeti szépségükben láthatók ismét a bazilika falait díszítő fehér stukkók.

A mitológiai alakokat, növény- és állatmotívumokat ábrázoló díszítések visszakapták egykori fényüket, amelyeket a stukkóba kevert gyöngyházszemcsék is növelnek.

Az ókori épületekben gazdag Rómában is ritka régészeti leletnek számít ez az épület, amelyet lelőhelyéről Porta Maggiore-i bazilikának neveztek el. Az 1. század első évtizedeiben emelték a Statilius család birtokán.

A rejtélyek bazilikájának számít nemcsak földalatti elhelyezkedése miatt, hanem azért is, mert a feltételezések szerint a püthagoreus filozófiai iskola és kultusz szentélyeként vagy temetkezési helyként is szolgált, vagy - egymást követő időben - mindkettőként. Méretei rejtélyes módon mind összefüggnek a 3-as számjeggyel.

A bazilika közvetlen közelében feltárt temetőben 720 sírhelyet találtak: ide temették a bazilikán dolgozó mesterembereket is, köztük a Statilius család szolgálatában álló Secundus Tarianust, akinek a régészek a stukkók készítését tulajdonítják.

A bazilikát a modern útburkolat alatt hétméteres mélységben találták meg még 1917-ben a Rómát Cassino városával összekötő vasútvonal építésekor.

Azóta sikerült kiásni a bazilika téglatest-alakú nagytermét, előcsarnokát, valamint az ehhez vezető folyosó egy részét. Az eddigi restaurálással az építmény mintegy felét állították már helyre.

A bazilika kincseinek számítanak a színes freskókkal és fehér stukkókkal díszített falak és mennyezetborítások.

A freskókon ábrázolt jelenetek között látható Szapphó ógörög költőnő, amint öngyilkosságot követ el: leveti magát egy szikláról, valamint Ganümédész elrablása is.

A bazilika Néró császárnak a szintén az 1. században épített palotájára (Domus Aurea) vagy a Forum Romanumon titkos földalatti folyosójára (cryptoporticus) emlékeztet.

A restaurálás tavasszal a bazilika új világításának felszerelésével folytatódik, felújított része szerdától látogatható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Kép forrása: radiciassociazioneculturale.it
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

július 16.Mai évfordulók

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár