Új kutatások tisztázzák Stonehenge építésének pontos technikáit

Kép Bob Marshall/Historic England/English Heritage SWNS

A kutatók a lézerszkennelési adatok és a legfrissebb régészeti feltárások integrálásával minden eddiginél pontosabb vizuális modellt készítettek a műemlék felépítéséről. Susan Greaney, az Exeteri Egyetem régésze a kutatás kapcsán rámutatott: a korábbi elméletekkel ellentétben – amelyek fa állványzatokat és ellensúlyokat feltételeztek – a Krisztus előtt 2500 körül zajló fő építési fázis során a több tíz tonnás homokkő oszlopokat fokozatosan, kőtörmelékből és kisebb sziklákból rakott alátámasztásokon emelték a végleges helyükre.

Ez a módszer megegyezik azzal a gyakorlattal, ahogyan a hasonló méretű és súlyú Húsvét-szigeti kőszobrokat is felállították. A fedőkövek rögzítésénél a neolitikumi építők a famegmunkálásból ismert csapolásos technikákat alkalmazták a kőtömbökön, ami magas szintű és specializált kézműves tudásról tanúskodik.

A kőtömbök szállítása és megmunkálása példátlan emberi erőforrást igényelt. A Marlborough Downs vidékéről származó, esetenként a 36-50 tonnát is elérő sarsen kövek mintegy 25 kilométeres szállítása során egyetlen elem állati zsírral kent fahengereken történő mozgatásához több mint 150 ember összehangolt munkájára volt szükség. Duncan Garrow, a Durhami Egyetem professzora szerint a becslések alapján összesen mintegy 5,5 millió munkaórát felemésztő folyamat nem kényszermunka volt. A legújabb tudományos konszenzus alapján maga az építkezés is ünnepi, közösségépítő rituáléként szolgált, amely biztosította az akkori társadalom kohézióját.

A Kr. e. 3100 és 1600 között, több szakaszban megépült Stonehenge történelmi jelentőségét a napfordulókhoz való precíz csillagászati tájolása adja. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a földművelésre áttérő neolitikumi társadalmak számára az időjárás és a termésbiztonság kritikus tényezővé vált, ami a napkultusz megerősödéséhez vezetett.

Matt Leivers, a Wessex Archaeology kutatási vezetője szerint a kőkör szakrális központként, egyfajta "őskori katedrálisként" funkcionált. Az archeológiai bizonyítékok igazolják, hogy a napfordulók idején a közeli Durrington Walls településen ezres nagyságrendű tömegek gyűltek össze. A rituális lakomákhoz pedig a Brit-sziget távoli pontjairól, a mai Skócia és Wales területéről is hajtottak ide állatokat, ami a helyszín kiemelkedő, regionális határokon átívelő vallási és diplomáciai fontosságát mutatja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat