Trója felfedezése indította dicstelen jelenkori útjára az addig szerencsét jelentő horogkeresztet

Mit jelképez ma a horogkereszt?

A második világháború után Európa nagy részén, így Németországban is szigorú tilalmakat helyeztek a horogkereszt nyilvános használatára – a legszigorúbb történelemoktatási, illetve emlékezeti felhasználáson kívül ennek súlyos következményei lehetnek.

A kevés európai kivétel egyike Észak-Európában található meg: Finnországban a légierő zászlaján a mai napig szerepel. Itt a fegyvernem jelképévé vált az 1918-ban vívott függetlenségi harcai során: az új ország egyik első katonai repülőgépének előző tulajdonosa, Eric von Rosen svéd báró korábban egy fehér alapon kék horogkeresztet festett rá.

A kék-fehér színminta éppen egybevágott Finnország zászlajával, így a repülőgépeken, majd a későbbiekben minden egyéb katonai járművön a fehér alapon kék horogkereszt vált a finn felségjellé. A második világháború végét követően a járműveken abbamaradt a használata, azonban a légierő kék zászlaján fekete színben máig megmaradt.

Az Egyesült Államokban, ahol a szólás- és véleményszabadság védelme alá esnek a szélsőséges jelképek is (amíg át nem lépik a gyűlöletbeszéd határát), a Hitler által tervezett náci zászló igen gyakran tűnik fel a fehér felsőbbrendűséget hirdető, a társadalmi integrációt elutasító csoportok jelképeként.

A legtöbb horogkeresztet azonban ma is Indiában látni: a templomok bejárataitól a taxik különféle felületeiig szinte mindenhol találkozhat vele az ember, a különféle vallási szertartásokon és fesztiválokon pedig továbbra is kiemelten fontos jelkép.

A hindu fényünnep, a díváli idején színes homokból kirakott szvasztikákat szokás csoportosan elkészíteni, a fény sötétség felett aratott győzelmének jeléül.

Kérdés, hogy a horogkereszt a nyugati kultúrkörben visszanyerheti-e egykori pozitív kicsengését. Sokak szerint az eredeti kontextusnak megfelelő használata elvenné a jelkép erejét a szélsőséges mozgalmak számára, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a nácik által elkövetett borzalmakat sem szabad feledni – mások szerint az áldozatok iránti tiszteletből és kegyeletből „el kell engedni” a horogkereszt régi értelmének visszahódítását.

A legvalószínűbb eset az, hogy a jelkép kontextustól függően örökre kettős értelemmel bír majd, és egyesek szemében az emberiség legrosszabb pillanatait, másokban a legjobbakat idézi majd fel.

1. A lelkes felfedező
2. A kőkorszaktól a középkorig
3. Amerikától Indiáig
4. Jó szerencse és az „árja nép”
5. Hitler és a horogkereszt
6. Mit jelképez ma a horogkereszt?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?