Aznap: 1920. július 19.

1920. július 19-én, hétfőn a magyar sajtót az első világháború, a trianoni békediktátum és a Tanácsköztársaság bukása óta eltelt csaknem egy év fejleményei uralták. Az országban elkezdett visszatérni a megszokott kerékvágásba az élet, az új rendszer azonban továbbra is saját stabilizálására helyezte a hangsúlyt, amint az a hírekből is kitűnik. A külföldi hírek szintén a még mindig rendeződőben lévő európai viszonyokról árulkodtak, a nap legfontosabb híre Magyarországon is politikai jellegű volt.

Tíz napos ultimátum Törökországnak: Teljesíti a békeszerződés feltételeit, vagy kiszorítják Európából”

A Friss Újság híre:
„A török delegációnak kézbesítették a szövetségesek válaszát a török kormánynak a békeszerződésre vonatkozó kifogásaira.”

„Ha a török kormány vonakodik a békeszerződést aláírni és különösen, ha kiderülne, hogy nem tudja a tekintélyét helyreállítani Anatóliában, vagy a békeszerződés feltételeinek végrehajtását biztosítani, a szövetségesek a szerződés értelmében indíttatva érezhetik magukat arra. hogy a föltételeket megváltoztassák és Törökországot végképpen kiszorítják Európából.”

„A szövetségesek közlik ebben az okiratban az ottomán delegációval, hogy Törökország tíz napi határidőt kap a békefeltételek elfogadására s annak a kijelentésére, hogy hajlandó aláírni. A határidő e hónap 27-én éjfélkor jár le. Ha a békeszerződést az adott feltételekkel alá nem írják, akkor a szövetségesek végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyeket a körülmények szerint megfelelőknek tartanak.”

„Összeírják a külföldieket”

Az Est híre:
„A belügyminiszter elrendelte, hogy minden külföldi honos. a ki az ország. terültén tartózkodik, összeírás céljából, személyesen, útlevele felmutatása mellett, 15 napon bélül jelentkezni köteles Budapesten a főkapitányságnál, vidéken pedig az illetékes rendőrhatóságnál, vagy községi jegyzőnél. A kik e rendelet kibocsátása után érkeznek az ország területére, 24 árán belül kötelesek jelentkezni. A jelentkezési kötelezettség fennáll akkor is, ha a külföldi más községbe teszi át lakását. A jelentkezésre kötelezett külföldiek az országból való távozást szintén bejelenteni tartoznak. Mindkét bejelentést a hatóság az útlevélen igazolja.”

„A jelentkező külföldi jelentkezési lapot állít ki és ezzel egyidőben 200 korona jelentkezési dijat köteles fizetni. A királyi családnak Magyarországon tartózkodó tagjainál, valamint a kormányzó családjánál megszálló külföldiek, továbbá azok, a kiket a területenkívüliség illet meg, végül a külföldi államoknak Magyarország területén székelő diplomáciai képviselői a jelentkezési kötelezettség alól ki vannak véve. Aki e rendeletnek nem engedelmeskedik, azt két hónapig terjedhető elzárással és 600 korona pénzbírsággal sújtják.
A rendeletet a hivatalos lap vasárnapi száma közli!”

„A jugoszlávok megszálltak osztrák községeket”

A Friss Újság közölte az MTI jelentését:
„Az esti lapok jelentik Grázból: A délszlávok tegnap Freudenthalt és Ahathalt a radkersburgi kerületben megszállták. Freudenthalban a várban tartózkodik a radkersburgi kerület kiürítésének ellenőrzésével megbízott angol katonai bizottság feje, Gosset ezredes. Eddig 1200 ember, aki a 45. szerb gyalogezredhez tartozik, vonult be három löveggel és két gépfegyverrel. Gosset angol ezredes tiltakozására a megszálló csapatok parancsnoka azt felölte, hogy Laibachból parancsa van a város megszállására.”

„A Staatskorrespondenz kommünikét közöl, amely szerint az osztrák kormány a nagykövetek konferenciájánál tiltakozást jelentette be délstájer területeknek jugoszlávok által történt megszállása ellen.”

„A dunai hajókat felosztják az utódállamok között.”

Az Est rövidhíre:
„Parisból jelentik: jelenleg Bécsben időzik Walter Hines a dunai hajóknak az utódállamok közt való felosztása ügyében kiküldött amerikai döntőbíró. Az ő elnöklésével a napokban Bécsben az érdekelt államok értekezletet fognak tartani, a mely a felosztásnál követendő eljárással foglalkozik.”

„Egyéves a nemzeti hadsereg: Tábori misét tartottak a Vérmezőn”

A Magyarország beszámolója:
„Ma ünnepelte a nemzeti hadsereg – és vele együtt az egész magyar nemzet – megszervezésének egyéves jubileumát. Ma van egy esztendeje annak, hogy az akkor f njás idegenektől megszállott Szegeden felesküdtek magyar haza, a magyar államélet rendületlen, életre-halálra menő szolgálatába nemzeti hadseregünk legjobbjai. Azóta viszontagságos, héroszi küzdelmekkel terhes idő vonult el a magyar haza felett és az ünnepélyes évforduló napján minden igaz magyar megilletődéssel gondol annak a hadseregnek az eskütételére, mely ma is legbiztosabb záloga nemzetünk jövőjének.”

„Kora reggel felvonultak a Vérmezőre a budapesti helyőrség csapatai, a székesfejérvári gyalog- hadosztály és géppuskás század, a műegyetemi csendőrzászlóalj, egy másik csendőrzászlóalj, végül egy tüzérüteg. A térséget rohamsisakos gyalogság és a díszbe öltözött Rendőrség kordona szegélyezte, mely mögött a fővárosi közönség ezrekre menő tömege helyezkedett el. A Vérmező közepén felállított oltár körül foglalt helyei a tábornoki kar, köztük Sávoly János városparancsnok, Lukachics altábornagy, Willerding Károly gyalogsági felügyelő, Berzeviczy Béla vezérkari főnök és Dáni Balázs tábornokok és Soós Károly hadügyminiszter képviseletében Tánczos Gábor tábornok. Ott volt még Csáky Zsigmond gróf ezredes, csendőrségi felügyelő és Putnoky alezredes, az ünnep rendezője, Teleki Pál miniszterelnök, Haller István és Rubinek Gyula jelentek meg számos képviselővel együtt.”

„A tábori mise pont félkilenc órakor kezdődött és Zadravecz István tábori püspök celebrált nagy asszisztenciával. A mise alatt a helyőrségi zenekar játszott ősrégi magyar egyházi dalokat. A mise kezdetét, végét és az Úrfelmutatást ágyúlövések hirdették.”

„A mise befejeztével Zadravecz püspök áldást osztott, majd beszédében Isten áldását kérte a nemzeti hadsereg fegyvereire az eskütétel évfordulója alkalmából. Az ember legfőbb java, – úgymond – az Isten legnagyobb ajándéka az élet, de Istenért és hazáért ezt is fel kell áldozni, amint feláldozták azt a Vértanuk és amint erre a nemzeti hadsereg megesküdött. Szentelje meg Isten a nemzeti hadsereg fegyvereit a munka, a jogrend és a felsőbbség védelmében. Beszédét a Miatyánk elimádkozásával fejezte be. Most Taubinger Rezső evangélikus tábori lelkész mondott könyörgést, mely után rövid beszédet intézett a kivonult katonasághoz, kifejtve az eskütétel évfordulójának nagy jelentőségét. A zenekar eljátszotta a Himnuszt és az ünnepség a kivonult csapatok díszmenetével ért véget.”

„Stromfeld ezredest elítélték: Három évi súlyos börtön. – Rangjától megfosztották.”

A Friss Újság híre:
„A hadosztálybíróság ma hirdette ki az ítéletet Stromfeld Aurél ezredes ügyében. Zamoróczy őrnagy-hadbíró olvasta fel az ítéletet a terjedelmes indokolással együtt.”

„Az ítélet.”

„A hadosztálybíróság Stromfeldet a zendülés és közcsendháborítás vétsége alól felmentette, de bellázadás és felségárulás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért ezredesi rangjától való megfosztásra, összes rendjeleinek és kitüntetéseinek elvételére, az idegen rendjelek és kitüntetések viselésének megtiltására és három évi súlyos börtönre Ítélte havonként egy napi szigorított böjttel és kemény fekhellyel. A vizsgálati fogságból három hónapot beszámítottak a büntetésbe.”

„Az indokolás szerint Stromfeld a vörös hadsereg szervezője és a proletárdiktatúra megmentője volt. Egy hadseregnek állott az éléire, amely bolseviki munkásokból, esküszegő katonákból, városi csőcselékből állott, amelynek első és egyedüli célja volt a jog- és törvényes társadalmi rend megdöntése. Ennek a hadseregnek megszervezésében ős fegyelmezésében oroszlánrésze volt Stromfeldnek. És ez a hadsereg volt a vörösök leghatalmasabb fegyvere. A népbiztosok maguk is a diktatúra meg mentőjének nevezték Stromfeldet.”

„Bűne Stromfeldnek az is, hogy nem akart kibújni az állás vállalása felöl, nem akart megszökni. A vizsgálat folyamán bebizonyosodott, hogy szinte ő ajánlkozott és felhívta magára a figyelmet. A hadosztálybíróság nem állapította meg tényként, hogy Stromfeld a diktatúrát meg akarta buktatni.”

„Nem helyezhet súlyt a hadosztálybíróság Stromfeld munkatársainak, ama tiszteknek tanúvallomására, akik mellette vallottak, mert ezeket Stromfeld öntudatlanul befolyásolta. Ellen- forradalmi készülődéseit mindig csak hangoztatta, de semmit sem tett. Spontán beszédeiben a proletárdiktatúra mellett foglalt állást és éltette azt. Balszélső szociáldemokrata volt, aki nemzetközinek vallotta magát, az aránytalan vagyon elosztódás ellen beszélt és a hatalmat a mind szélesebb néprétegek kezében szerette volna látni.”

„A hadosztálybíróság súlyosbító körülménynek veszi nagy képzettségét, műveltségét, azt az anyagi és erkölcsi kárt, amit okozott és hogy a fiatal tiszteket példájával a hadseregbe való belépésre csábította. Enyhítő körülménynek vették feddhetetlen előéletét, 52 havi példás harctéri szolgálatát és bebizonyítottnak látja azt hogy a vezérkari főnökségből semmi anyagi haszna nem volt. A zendülés és közcsendháboritás vádja alól felmentették. mert bebizonyosodott, hogy a szociáldemokrata pártba való belépésre senkit sem csábított, a katonatanács és bizalmi rendszerrel ellentétben állott és mint igazi katona teljesítette kötelességét a Károlyi-korszak alatt.”

„Arra a kérdésre, hogy megnyugszik-e az ítéletben, Stromfeld három napi gondolkodási időt kért. Ezt megadták neki.”

„A német császár egyik fia agyonlőtte magát”

Az Est címlapjáról:
„Joachim porosz herceg, Vilmos császár legfiatalabb fia, tegnap öngyilkos szándékból magára lőtt és estére meghalt. Az öngyilkosságot Joachim herceg lelki állapotával hozzák összefüggésbe. A herceg gyakran panaszkodott környezetének a sors kegyetlenségéről és többször hangoztatta, hogy nem tudja azt a sok csapást elviselni és túlélni, a mi a családját érte.”

„Joachim herceg nem azonos azzal a Joachim herceggel, a ki a volt császárnak unokaöcsese és legutóbh az Adlon-szállodában történt botránynak volt. a főszereplője. Az öngyilkos herceg 1890-ben született s a háborúban mint huszárkapitány vett részt. 1916-ban nősült meg, a felesége Mária Auguszta anhalti hercegnő. Egy fiuk van, a három és féléves Károly herceg.”

„Kun Béla Moszkvába érkezett.”

A Friss Újság tudósítása külföldi lapok alapján:
,A Homme Libre és a Temps azt jelenti, hogy Kun Róla Moszkvába érkezett, ahol Lenin ünnepélyesen fogadta.”

„Diplomáciai lépések Kun Béla szökése miatt.
A magyar kormány a belpolitikai válság miatt mindezideig behatóbban még nem foglalkozhatott Kun Béla és társainak Ausztriából történt megszökésével, azonban a külügyminiszter ebben az ügyben már minden szükséges intézkedést megtett. Gróf Teleki Pál külügyminiszter, tekintettel arra, hogy feltételezhető, hogy Kun Béláék Németországon keresztül utaztak, diplomáciai úton felhívta Németországot, hogy a szökevény kommunista-vezéreket tartóztassák fel. Ugyancsak diplomáciai úton fognak lépéseket tenni Ausztriával szemben is, miután kétségtelenné vált, hogy Kun Béla és társainak elutazása az osztrák kormány tudtával és segítségével történt.”

„Letartóztatott bolsevisták.”

Az Est híre:
Konkoly-Thege Pál 34 éves tanárt, a ki a Práter-utca 59. számú házban volt főbizalmi s mint ilyen izgató beszédeket tartott és még a kommunizmus bukása után is a proletárdiktatúra mellett nyilatkozott, letartóztatták. Ugyancsak bolsevista bűncselekmények gyanúja alapján előállították a rendőrségre ifj. Tot Lajos 20 éves kovácssegédet, Ungár Mór 33 éves kereskedőt, Joó Ferenc 21 éves tűzoltót, Juhász István 40 éves bádogost, Barabás Ödön és Nagy András napszámosokat, továbbá Frey János 20 éves magánhivatalnokot.”

„Megsemmisült a krími vörös hadsereg: Lengyelország nem fogad el erőszakos békét – »Lenin kísérlete teljesen csődöt mondott«”

A Magyarország híre:
„A stockholmi Svenska Dagbladet jelentése szerint Wrangel tábornok döntő győzelmet aratott a bolsevisták felett. Wrangel ellenforradalmi csapataival megsemmisítette a 18 ezredből álló bolsevista lovas hadsereget, húszezer foglyot ejtett, hatvan ágyút és három páncélosvonatot zsákmányoltak.”

„Grabski lengyel miniszterelnök Spából már hazaérkezett Varsóba, ahol a sajtó képviselői élőtt a következő nyilatkozatot tette: Meg kell óvnunk a nyugalmat. A fegyverszünet még nem jelenti a békét. Lengyelország nem fogad el semmiféle erőszakos békét és ezért harcrakészen kell állnia az országnak arra az esetre, hogy ha a béketárgyalások meghiúsulnak.”

„Dugoni szocialista képviselő egy hónapi ott-tartózkodása után visszatért Oroszországból Rómába. A képviselő Oroszországban tanulmányozd az ottani helyzetet s hazaérkezve elmondta, hogy Oroszország sorsa tragikus és a küldöttség minden tagját mélyen megrendítette. Lenin kísérlete teljesen csődöt mondott.”

„Repülőgépek fognak közlekedni egész Európában.”

Az Est híre:
„A háború annyira kifejlesztette a repülőgépek technikáját, hogy pár év múlva előránthatóan rendes légi közlekedés fogja lebonyolítani legalább is a személyforgalom egy részét Európaszerte. Nagy angol társaságok, a melyeket az állam támogat, javában foglalkoznak már azzal a tervvel, hogy London és Konstantinápoly között rendszeresítsék a repülőgép-közlekedést. Ennek az útvonalnak fő állomásai a tervek szerint-ezek volnának: London, Brüsszel, Koblenz, München. Bécs, Budapest, Brlgrád, Szófia, Konstantinápoly. Ezzel a nagy nyugat-keleti repülővonallal egyidejűleg készül a terve egy észak-déli repülővonalnak is Berlinből Rómáig. Ennek a vonalnak fő állomásai a tervek- szerint ezek lesznek: Berlin, Prága, Bécs, Grác, Trieszt, Pádua, Milano és Róma.”

A nap legfontosabb híre: „Az uj kormány letette az esküt. – Szerdán lesz az első minisztertanács. – Csütörtökön mutatkozik be az új kormány a nemzetgyűlésnek.”

A Friss Újság címlapjáról:
„Az új kormány megalakult, s hétfőn este hat órakor a kormányzó kézébe máris tette az esküt. Az új kormány listája a következő:”

„Miniszterelnök és külügyminiszter: Teleki Pál gróf.
Belügyminiszter: Ferdinándy Gyula dr.
Pénzügyminiszter: Korányi Frigyes báró.
Kereskedelmi miniszter: Rubinek Gyula.
Földmívelési miniszter (ideiglenesen): Rubinek Gyula.
Honvédelmi miniszter: Sréter István
Közoktatásügyi miniszter: Haller István.
Igazságügyminiszter: Tomcsányi Pál Vilmos.
Közélelmezési miniszter (ideiglenesen): Nagyatádi Szabó István.
Népjóléti miniszter: Benard Ágoston.
Nemzetiségi miniszter: Bleyer Jakab.
Kisgazdaügyi miniszter: sokorópátkai Szabó István.”

„Az új kormányban tehát két új név szerepel: Sréter Istváné és Tomcsányié. Simonyi-Semadam miniszterelnökön kivül Soós Károly és Emich Gusztáv távozik a miniszteri székből. Emichet különben a kormányzó ma rendkívüli követté nevezte ki.”

„Teleki Pál gróf miniszterelnök eskütételénél Széchenyi Gyula gróf főlovászmester működött közre, mint zászlós úr. Az eskümintát Ferdinándy Gyula miniszter olvasta. Ezután a kabinet többi tagjai tették le együttesen az esküt. Ennél az eskünél is Széchenyi Gyula gróf működött közre, míg az eskümintát Bárczy István miniszterelnökségi miniszteri tanácsos olvasta. Az eskütétel után a kormányzó rövid beszédet intézett az új kormány tagjaihoz.”

„Az eskütétel után a kormányzó Széchenyi Gyula gróf zászlós urat külön kihallgatáson fogadta, azután pedig ugyancsak külön kihallgatáson fogadta a kabinet minden egyes tagját.
Az új kormány szerdán tartja első minisztertanácsát. A parlament előtt csütörtökön lesz a bemutatkozás.”

„A nemzetgyűlés munkarendjéről szinte korai még beszélni. Először a pénzügyi javaslatokat szeretnék letárgyalni. azután a kormányzó házfeloszlatási jogára vonatkozó javaslatot, s ezután kerülne sor a földreformra.”