Őrült uralkodók

Aznap: 1920. július 19.

2019. július 19. 18:49 Múlt-kor

1920. július 19-én, hétfőn a magyar sajtót az első világháború, a trianoni békediktátum és a Tanácsköztársaság bukása óta eltelt csaknem egy év fejleményei uralták. Az országban elkezdett visszatérni a megszokott kerékvágásba az élet, az új rendszer azonban továbbra is saját stabilizálására helyezte a hangsúlyt, amint az a hírekből is kitűnik. A külföldi hírek szintén a még mindig rendeződőben lévő európai viszonyokról árulkodtak, a nap legfontosabb híre Magyarországon is politikai jellegű volt.

cover

Tíz napos ultimátum Törökországnak: Teljesíti a békeszerződés feltételeit, vagy kiszorítják Európából”

A Friss Újság híre:
„A török delegációnak kézbesítették a szövetségesek válaszát a török kormánynak a békeszerződésre vonatkozó kifogásaira.”

„Ha a török kormány vonakodik a békeszerződést aláírni és különösen, ha kiderülne, hogy nem tudja a tekintélyét helyreállítani Anatóliában, vagy a békeszerződés feltételeinek végrehajtását biztosítani, a szövetségesek a szerződés értelmében indíttatva érezhetik magukat arra. hogy a föltételeket megváltoztassák és Törökországot végképpen kiszorítják Európából.”

„A szövetségesek közlik ebben az okiratban az ottomán delegációval, hogy Törökország tíz napi határidőt kap a békefeltételek elfogadására s annak a kijelentésére, hogy hajlandó aláírni. A határidő e hónap 27-én éjfélkor jár le. Ha a békeszerződést az adott feltételekkel alá nem írják, akkor a szövetségesek végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyeket a körülmények szerint megfelelőknek tartanak.”

„Összeírják a külföldieket”

Az Est híre:
„A belügyminiszter elrendelte, hogy minden külföldi honos. a ki az ország. terültén tartózkodik, összeírás céljából, személyesen, útlevele felmutatása mellett, 15 napon bélül jelentkezni köteles Budapesten a főkapitányságnál, vidéken pedig az illetékes rendőrhatóságnál, vagy községi jegyzőnél. A kik e rendelet kibocsátása után érkeznek az ország területére, 24 árán belül kötelesek jelentkezni. A jelentkezési kötelezettség fennáll akkor is, ha a külföldi más községbe teszi át lakását. A jelentkezésre kötelezett külföldiek az országból való távozást szintén bejelenteni tartoznak. Mindkét bejelentést a hatóság az útlevélen igazolja.”

„A jelentkező külföldi jelentkezési lapot állít ki és ezzel egyidőben 200 korona jelentkezési dijat köteles fizetni. A királyi családnak Magyarországon tartózkodó tagjainál, valamint a kormányzó családjánál megszálló külföldiek, továbbá azok, a kiket a területenkívüliség illet meg, végül a külföldi államoknak Magyarország területén székelő diplomáciai képviselői a jelentkezési kötelezettség alól ki vannak véve. Aki e rendeletnek nem engedelmeskedik, azt két hónapig terjedhető elzárással és 600 korona pénzbírsággal sújtják.
A rendeletet a hivatalos lap vasárnapi száma közli!”

„A jugoszlávok megszálltak osztrák községeket”

A Friss Újság közölte az MTI jelentését:
„Az esti lapok jelentik Grázból: A délszlávok tegnap Freudenthalt és Ahathalt a radkersburgi kerületben megszállták. Freudenthalban a várban tartózkodik a radkersburgi kerület kiürítésének ellenőrzésével megbízott angol katonai bizottság feje, Gosset ezredes. Eddig 1200 ember, aki a 45. szerb gyalogezredhez tartozik, vonult be három löveggel és két gépfegyverrel. Gosset angol ezredes tiltakozására a megszálló csapatok parancsnoka azt felölte, hogy Laibachból parancsa van a város megszállására.”

„A Staatskorrespondenz kommünikét közöl, amely szerint az osztrák kormány a nagykövetek konferenciájánál tiltakozást jelentette be délstájer területeknek jugoszlávok által történt megszállása ellen.”

„A dunai hajókat felosztják az utódállamok között.”

Az Est rövidhíre:
„Parisból jelentik: jelenleg Bécsben időzik Walter Hines a dunai hajóknak az utódállamok közt való felosztása ügyében kiküldött amerikai döntőbíró. Az ő elnöklésével a napokban Bécsben az érdekelt államok értekezletet fognak tartani, a mely a felosztásnál követendő eljárással foglalkozik.”

„Egyéves a nemzeti hadsereg: Tábori misét tartottak a Vérmezőn”

A Magyarország beszámolója:
„Ma ünnepelte a nemzeti hadsereg – és vele együtt az egész magyar nemzet – megszervezésének egyéves jubileumát. Ma van egy esztendeje annak, hogy az akkor f njás idegenektől megszállott Szegeden felesküdtek magyar haza, a magyar államélet rendületlen, életre-halálra menő szolgálatába nemzeti hadseregünk legjobbjai. Azóta viszontagságos, héroszi küzdelmekkel terhes idő vonult el a magyar haza felett és az ünnepélyes évforduló napján minden igaz magyar megilletődéssel gondol annak a hadseregnek az eskütételére, mely ma is legbiztosabb záloga nemzetünk jövőjének.”

„Kora reggel felvonultak a Vérmezőre a budapesti helyőrség csapatai, a székesfejérvári gyalog- hadosztály és géppuskás század, a műegyetemi csendőrzászlóalj, egy másik csendőrzászlóalj, végül egy tüzérüteg. A térséget rohamsisakos gyalogság és a díszbe öltözött Rendőrség kordona szegélyezte, mely mögött a fővárosi közönség ezrekre menő tömege helyezkedett el. A Vérmező közepén felállított oltár körül foglalt helyei a tábornoki kar, köztük Sávoly János városparancsnok, Lukachics altábornagy, Willerding Károly gyalogsági felügyelő, Berzeviczy Béla vezérkari főnök és Dáni Balázs tábornokok és Soós Károly hadügyminiszter képviseletében Tánczos Gábor tábornok. Ott volt még Csáky Zsigmond gróf ezredes, csendőrségi felügyelő és Putnoky alezredes, az ünnep rendezője, Teleki Pál miniszterelnök, Haller István és Rubinek Gyula jelentek meg számos képviselővel együtt.”

„A tábori mise pont félkilenc órakor kezdődött és Zadravecz István tábori püspök celebrált nagy asszisztenciával. A mise alatt a helyőrségi zenekar játszott ősrégi magyar egyházi dalokat. A mise kezdetét, végét és az Úrfelmutatást ágyúlövések hirdették.”

„A mise befejeztével Zadravecz püspök áldást osztott, majd beszédében Isten áldását kérte a nemzeti hadsereg fegyvereire az eskütétel évfordulója alkalmából. Az ember legfőbb java, – úgymond – az Isten legnagyobb ajándéka az élet, de Istenért és hazáért ezt is fel kell áldozni, amint feláldozták azt a Vértanuk és amint erre a nemzeti hadsereg megesküdött. Szentelje meg Isten a nemzeti hadsereg fegyvereit a munka, a jogrend és a felsőbbség védelmében. Beszédét a Miatyánk elimádkozásával fejezte be. Most Taubinger Rezső evangélikus tábori lelkész mondott könyörgést, mely után rövid beszédet intézett a kivonult katonasághoz, kifejtve az eskütétel évfordulójának nagy jelentőségét. A zenekar eljátszotta a Himnuszt és az ünnepség a kivonult csapatok díszmenetével ért véget.”

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Stromfeld Aurél a Magyar Vörös Hadsereg egyenruhájában (kép forrása: filmarchiv.hu)Joachim porosz herceg egyenruhában (kép forrása: Wikimedia Commons)Kun Béla, Jacques Sadoul, Trockij, Mihail Frunze és Szergej Guszev Harkov közelében az orosz polgárháborúban 1920-ban (kép forrása: moszkvater.com)Az első Teleki-kormány 1920-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Pjotr Wrangel tábornok 1920-ban (kép forrása: southrussiadiary.wordpress.com)Mustafa Kemal Atatürk csapatszemlét tart a görög-török háború idején (kép forrása: The National)A Nemzeti Hadsereg bevonulása Budapestre, 1919. (kép forrása: atankonyvontul.wordpress.com)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!