Tolték rituális oltárt és emberi maradványokat találtak Mexikóban

Fotó: Gerardo Peña, INAH

A Mexikóváros és Querétaro közötti új személyszállító vasútvonal nyomvonalán végzett feltárások során a régészek a földfelszín alatt mindössze néhány méterrel bukkantak rá a szakrális építményre.

A körülbelül egy négyzetméter alapterületű, három kőrétegből - andezit alapból, faragott kőtömbökből és folyami kövekből - álló oltár környezetéből kerámiaedények, obszidiánpengék, valamint emberi csontok kerültek elő. A kőoltár alapjainál két koponyát, míg a stukkóréteg alatt további két koponyát és combcsontokat találtak. A kutatók figyelmét különösen az egyik koponya keltette fel, amelyhez több nyakcsigolya is fizikailag kapcsolódott. Ez a morfológiai elrendezés anatómiailag arra utal, hogy a fejet nem a bomlási folyamat során, hanem még a lágyrészek épségében, szándékosan választották le a testről.

Víctor Francisco Heredia Guillén, az INAH régésze rámutatott: bár a fémek megmunkálása ekkor már ismert volt, a lefejezéseket jellemzően obszidián- vagy kovakő késekkel hajtották végre, amelyek azonosítható vágásnyomokat hagynak a csontokon. A folyamatban lévő laboratóriumi vizsgálatok ezeket a nyomokat hivatottak azonosítani.

A feltárt fal- és padlómaradványok alapján a kutatók úgy vélik, hogy az oltár egykor egy belső udvar közepén, feltehetően egy elit rezidencia vagy egy adminisztratív komplexum részeként állt. Heredia Guillén magyarázata szerint a navatl nyelven momoztlinak nevezett oltárokat az őslakos közösségek hagyományosan az istenségeknek vagy az ősöknek szánt felajánlások bemutatására használták.

Tula városának városszerkezete szigorú társadalmi hierarchiát tükrözött: a központban a felső- és középosztálybeli negyedek helyezkedtek el, míg a köznép lakóhelyei jóval távolabb épültek fel. A lelet kontextusa megerősíti, hogy a rituális áldozatbemutatás szerves részét képezte a tolték uralkodó elit mindennapi, palota-körüli vallási életének.

A leletegyüttest a kutatók a város úgynevezett Tollan-fázisára, a Krisztus utáni 950 és 1100 közötti időszakra datálják. Tula a közép-mexikói régió korábbi meghatározó metropolisza, Teotihuacán hanyatlása után emelkedett fel, és a tolték civilizáció hatalmi központjává vált az Azték Birodalom létrejötte előtti évszázadokban. A toltékok építészeti, vallási és művészeti hagyományai alapvetően formálták a térség későbbi kultúráinak fejlődését; a később dominánssá váló aztékok legendás építőmesterekként és az idealizált civilizáció letéteményeseiként tisztelték őket.

A mexikói örökségvédelmi hatóságok az oltárt fotogrammetriai és drónos felmérésekkel dokumentálták a végleges megőrzési stratégia kidolgozásáig, a mobilis műtárgyakat pedig kutatóközpontokba szállították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Újbirodalmi sziklasírokat tártak fel a szakkarai nekropoliszban
• Ókori egyiptomi hercegnők fegyverhasználatát bizonyítja egy kutatás
• Az ókori egyiptomi művészet alkotói folyamatait mutatják be
• Különleges ókori aranynyelveket találtak Leukaszpiszban
• Új kiállítás mutatja be az ókori Egyiptom sivatagjainak életét
• Bizánci kori erődített várost tártak fel Egyiptomban
• Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei
• Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében
• Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása