Ismeretlen kultúra építette a titokzatos piramist

A régészek először 15 évvel ezelőtt fedezték fel a különleges szobrokat, és stukkókkal díszített építményeket a Tulacingo-völgyben. A 41 építmény nem illik egyik helyi kultúra vagy népcsoport leletanyagába sem, de Mexikóban sem találni hasonlókat - állítja Carlos Hernández, a Mexikói Nemzeti Régészeti és Történeti Intézet munkatársa.

A figurák egy részét ülő helyzetben ábrázolták, térdükre rakott kezekkel. Egyeseken kígyós fejdísz is látható, amely talán Quetzalcóatl, az azték szélisten lehet. A stukkókat homok, mészkő és víz segítségével készítették el, majd kékre vagy zöldre festették, hogy azoknak a jádéhoz hasonló színe legyen. A tárgyak mindegyike i.sz. 600-900 közöttről származik.

Hernández szerint a kutatók egy része úgy véli, hogy a stukkók csak hamisítványok, ám a leletek gondos elemzése ellentmond ennek. A tárgyak egy részét a hidalgói Huapalcalco piramishoz közel fedezték fel, amelynek eredetét a mai napig vita övezi a régészek között. A nagy épület, és a kisebb, feketére és fehérre mázol házak ugyanis egyáltalán nem illeszkednek a mexikói kultúrák megszokott időrendjébe. Szintén rejtélyesek a helyszínen feltárt szürke-vörösbarna cserepek, hiszen a szakértők még sosem láttak hasonlót a térségben.

A legnagyobb mexikói piramisokat az i.e. 400 és i.sz. 700 között virágzó Teotihuacán-kultúra építette, majd a toltékok is híres épületeket emeltek. Egyes kutatók ezért most úgy gondolják, hogy a Hidalgo állam egyik részéről már Huajomulcónak nevezett kultúra a kettő között virágozhatott, ám a pontos részleteket még homály fedi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás