Több mint 1600 új hangfelvétellel bővült az OSZK megújult Hangtár szolgáltatása
2026. március 4. 20:52
Több mint 1600 új, digitalizált történelmi hangfelvétellel – köztük közel nyolcszáz gramofonlemezzel – bővült, valamint megújult arculattal és fejlettebb keresőrendszerrel működik tovább az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) ingyenes online tartalomszolgáltatása.
Korábban
A 2021-ben elindított Hangtár adatbázisa a nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának állományára épül. A jelenlegi informatikai és digitalizációs fejlesztés eredményeként a kutatók és az érdeklődők számára már több mint kétezer lemez mintegy négyezer felvétele vált ingyenesen, online hallgathatóvá. A közzétett, új tematikus aloldalakkal rendszerezett gyűjtemény a szórakoztató zenétől a népzenéig számos műfajt felölel.
A klasszikus zenei kínálatban a magyar zeneszerzők közül kiemelt szerepet kapott Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Hubay Jenő, de operett- és operarészletek (Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Wagner, Verdi, Puccini) is helyet kaptak az archívumban. A most feltöltött anyagok jelentős része Liszt Ferenc életművéhez kapcsolódik, amellyel az intézmény a zeneszerző 2026-os kettős jubileumára (születésének 215. és halálának 140. évfordulójára) emlékezik.
Az újonnan közzétett források között kiemelt zenetörténeti ritkaságnak számít a Székely himnusz két korai hangfelvétele, amely az OSZK és a Magyar Nemzeti Múzeum közös, az ének történetét feldolgozó, február 26-án megnyitott időszaki kiállításának tematikájához is szervesen illeszkedik.
A Hangtár legértékesebb történeti szegmensét az a felvételsorozat adja, amely az 1928–1929-ben megvalósult, úgynevezett Klebelsberg-féle „gramofonakció” keretében készült. Ezen a reprezentatív, nemzeti énekeket (Himnusz, Szózat, Magyar hiszekegy, Rákóczi-induló) és népdalfeldolgozásokat tartalmazó hanganyagokon a korszak legkiválóbb hazai művészei, például Palló Imre, az Operaház zenekara, illetve maga Bartók Béla hallhatók zongoránál. Számos műből ekkor készült a világon a legelső rögzített felvétel: Kodály Zoltán 1926-ban bemutatott Háry János című daljátékának részleteit például az ősbemutató eredeti előadóival örökítették meg a viaszlemezeken.
A gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződő, államilag finanszírozott gramofonakció a két világháború közötti magyar kultúrpolitika egyik legjelentősebb technológiai és oktatási innovációja volt. A trianoni békediktátumot követő nemzetépítési stratégia részeként a bethleni konszolidáció kormányzata felismerte a hangrögzítésben rejlő tömegtájékoztatási potenciált.
Az 1920-as évek végére a gramofon már nem csupán a polgári szalonok luxuscikke volt. Klebelsberg célja az volt, hogy az új technológiát a nemzeti köznevelés szolgálatába állítsa: a magas színvonalú magyar klasszikus zene és a tudományos igénnyel gyűjtött (a Bartók és Kodály által fémjelzett) tiszta forrású népzene hanglemezeken keresztül jusson el az iskolákba, ellensúlyozva az akkori slágerzene és a "kávéházi cigányzene" egyeduralkodó befolyását.
A program tudomány- és technikatörténeti jelentőségét hangsúlyozza, hogy az OSZK 2026 folyamán egy átfogó, háromnyelvű tudományos kötetet is megjelentet az 1920-as évekbeli állami gramofonakcióról Szabó Ferenc János szerkesztésében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 09:22
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában tegnap
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését tegnap
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére tegnap
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban tegnap
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását tegnap
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont 2026.06.28.
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ 2026.06.28.
