Tífusz, paratífusz és visszatérő láz - a Grande Armée pusztulása
Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata az egyik legnagyobb katonai katasztrófaként vonult be a történelembe: a több mint 600 ezer fős seregből legalább 300 ezer katona veszett oda a hírhedt hadjárat során. A történészek sokáig úgy gondolták, hogy a hideg, az éhség és a tífusz végzett a Grande Armée harcosainak jelentős részével – most azonban kiderült, hogy a valóság ennél jóval összetettebb.
A Grande Armée pusztulása
Egy nemzetközi kutatócsoport tizenhárom, Vilnius közelében eltemetett francia katona fogából vett DNS-mintát elemzett. A szakértők a nem mindennapi vizsgálat során két, eddig figyelmen kívül hagyott kórokozó nyomaira bukkantak. A Current Biology folyóiratban publikált eredmények szerint a katonákat nemcsak a tífusz, hanem a paratífuszt okozó Salmonella enterica és a visszatérő lázért felelős Borrelia recurrentis baktériumok is megfertőzték. Ez utóbbit a tetvek terjesztették – ami megmagyarázza, hogy miért találtak a paleogenetikusok az emberi maradványok közt parazitákat is.
A korábbi vizsgálatok ugyanazon a temetkezési helyen a Rickettsia prowazekii baktériumot (a tífusz kórokozóját) mutatták csupán ki. A jelenlegi kutatás során azonban már olyan fejlett eszközök segítették a szakértők munkáját, amelyek lehetővé tették a másik két, halálos betegséget okozó kórokozó felismerését is. „A korábbi PCR-módszer nem volt elég érzékeny ahhoz, hogy ezekből a régi DNS-mintákból kimutassa a most felismert baktériumokat” – magyarázta Nicolás Rascovan paleogenetikus.
A kutatók szerint a napóleoni hadsereg tragédiáját tehát nem egyetlen járvány, hanem több tényező együttes hatása okozta: a kimerültség, a fagy, az alultápláltság és a különféle fertőző betegségek együtt pusztították el a katonákat. A mostani vizsgálat eredményei egyértelműen alátámasztják ezt az állítást.
