Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak
2026. június 30. 12:21 Múlt-kor
Újabb különleges leletekkel gazdagodott a spanyolországi Casas del Turuñuelo régészeti lelőhelye, ahol a kutatók egy, az Ibériai-félszigeten egyedülálló bronzkocsit, valamint görög, egyiptomi és keleti eredetű tárgyakat fedeztek fel. A leletek tovább erősítik azt a feltételezést, hogy az ún. tartesszoszi kultúra a Kr. e. 5. században kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a Földközi-tenger térségének távoli vidékeivel.

Illusztráció
Korábban
A spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) és az extremadurai kormány közös régészeti projektjének idei ásatásai során a Badajoz tartománybeli Guareña közelében fekvő Casas del Turuñuelónál egy gazdagon díszített bronzkocsit emeltek ki a földből. A járművet a túlvilággal kapcsolatba hozott Akhelóosz folyamisten domborműve, oroszlántestű griffek és felemelt karú emberalakok díszítik. A kutatók szerint hasonló leleteket eddig az etruszk civilizáció kapcsán fedeztek csak fel.
A bronzkocsi a feltárás vezetői szerint valószínűleg lakomákhoz vagy vallási szertartásokhoz kapcsolódhatott, ugyanis annak a helyiségnek a közelében találták meg, ahol a kutatók feltételezése szerint a település lakói egy utolsó ünnepi lakomát tartottak, mielőtt a Kr. e. 5. század végén lezárták az épületet. A bronzkocsi mellett importált tárgyakat - például attikai görög kerámiákat, egyiptomi alabástromedényt, valamint elefántcsontból készült dísztárgyakat - is találtak, amelyek a régészek szerint egyértelműen alátámasztják, hogy Tartésszosz szoros kereskedelmi kapcsolatban állt a Földközi-tenger keleti térségével.
Az áprilisban és májusban zajló feltárások során a kutatók a mintegy 90 méter átmérőjű és hat méter magas épület eddig ismeretlen helyiségeit is azonosították, emellett két tűzhelyet és egy bronzüstöt is feltártak. A Casas del Turuñuelón immár egy évtizede folyó kutatások alapvetően formálták át a tartesszoszi kultúráról alkotott képet: a lelőhelyen 2017-ben a nyugat-mediterrán térség legnagyobb ismert állatáldozatának maradványait tárták fel, 2023-ban előkerültek a kultúra első emberábrázolásai, 2025-ben pedig a nyugat-mediterrán térség eddig ismert legkorábbi görög márványoltára is napvilágra került. A terepi munkálatok lezárása után a szakemberek speciális laboratóriumokban fogják restaurálni és dokumentálni az előkerült leleteket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak 12:21
- Ősi himnuszkéziratot szolgálatot vissza Németország Lengyelországnak 11:27
- Új DNS-vizsgálattal kutathatják a középkori pergameneket 10:49
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában tegnap
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését tegnap
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére tegnap
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban tegnap
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását tegnap













