Forró magyar őszök

Szánt szándékkal épült az Andok törésvonalaira Machu Picchu

2019. szeptember 25. 15:43 MTI

Szándékosan építették az Andok törésvonalaira az inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut - véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixben zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről.

Machu Picchu
Kép forrása: mentalfloss.com

"Nem véletlen Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban" - idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál.

Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket ilyen megközelíthetetlen helyen, régóta foglakoztatja a tudósokat.

Menegat műholdfelvételek és a térségben folytatott mérések alapján feltérképezte az UNESCO világörökségi helyszíne alatti egymást keresztező törések és vetődések sűrű hálózatát. Elemzése szerint ezek a törések és vetődések igen változatosak méreteikben, vannak kicsiny látható törések az egyes kőzetekben és 175 kilométer hosszú törésvonalak, amelyek meghatározzák a térség folyóvölgyeinek tájolódását.

Menegat kimutatta, hogy ezek a vetődések és törések számos elrendezésben előfordulnak, egyesek összhangban vannak azon nagy törésvonalak övezeteivel, amelyek felemelték az Andok középső hegységeit az elmúlt nyolcmillió évben. Mivel ezek a törésvonalak északkelet-délnyugati irányúak, mások északnyugat-délkeleti irányúak, együtt egy x alakot alkotnak, amikor Machu Picchu alatt keresztezik egymást.

Menegat térképe azt jelzi, hogy a szentély városi szektorait és a körülötte lévő mezőgazdasági területeket, csakúgy mint az egyes épületeket és lépcsőket ezen nagy törésvonalak mentére tájolták. Más ősi inka városok, köztük Ollantaytamba, Pisac, and Cusco szintén a törésvonalak kereszteződésén terülnek el. "Mindegyik pontosan kifejezi az adott térség geológiai törésvonalainak fő irányait" - magyarázta.

A Machu Picchunál lévő törésvonalhálózat számos hasznot hozott az inkáknak. "A térség törésvonalai az olvadékvizet és az esővizet egyenesen a városhoz folyatták. Az, hogy ilyen nagy magasságban hegygerincre építették a szenthelyet, szintén előnyös volt, mivel így el lehetett szigetelni a lavináktól és földcsuszamlásoktól" - magyarázta a kutató.

A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését. "A szentélyépítés erőfeszítéseinek kétharmadát a föld alatti vízelnyelők kialakítása vitte el. A már létező törések segítették ezt a folyamatot, és azt is, hogy ilyen csodálatos állapotban megőrződött Machu Picchu."

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!