Sokszor még a valóban „érintetlen” nőknek sem volt esélyük átmenni a középkori szüzességi teszteken

Hiányzó szűzhártya

A női hűség elvárásának biológiai-evolúciós alapjai vannak, az apa szempontjából ugyanis kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy génjei tovább öröklődjenek, az asszonyi hűtlenség pedig ennek komoly gátja lehet – az apa kiléte ilyen esetben megkérdőjeleződik. A patriarchális társadalmi berendezkedés – a középkori Nyugat-Európában pedig kétségkívül ez a társadalomszervezési forma volt kizárólagosan jelen –, amelyben a nőket gyakorta kvázi tulajdonként kezelik, ráerősít a női hűtlenség tilalmára.

A középkorban emellett a házasság keresztény felfogása, az intézmény szentségének doktrínája, valamint a Szűz Mária-kultusz is hozzájárult ahhoz, hogy a menyasszonnyal szembeni elvárás lett a szexuális előélet nélkül történő házasságkötés.

A nők szüzességét különféle módszerekkel ellenőrizték. A szüzességi tesztek gyakorta bukkantak fel orvosi értekezésekben, de más, a közép- és kora újkorban keletkezett művekben is időről időre olvashatók voltak.

Mint arra a témának egy egész könyvet szentelő Kathleen Coyne Kelly Performing Virginity and Testing Chastity in the Middle Ages művében rámutat, a középkorban a kiműveltebb emberek úgy gondolták, a szüzességről leginkább a méh állapota, és nem a szűzhártya intaktsága vagy annak hiánya árulkodik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az orvosi értelemben kevésbé pallérozott férfiak utóbbi állapotát ne tartották volna a szüzesség fontos indikátorának. Nem mindenki volt ugyanis tisztában azzal, hogy annak ellenére hiányozhatott valakinek a szűzhártyája, hogy még nem közösült senkivel vaginálisan, az aktus közbeni vérzést pedig akár a menstruáció is okozhatta (azzal azonban megfelelő anatómiai ismeretek híján kevesen voltak tisztában, hogy a menstruáció intenzívebb és erősebb vérzéssel jár a szűzhártya átrepedésénél).

Ha az ifjú (vagy nem annyira ifjú) férj vérzést észlelt az első aktus közben, azt legtöbbször az érintetlenség jeleként fogta fel, így a „tisztátalan”, de okos menyasszony az esküvő időpontjának menstruációja idejére való időzítésével átverhette a férjet.

1. Hiányzó szűzhártya
2. Csillogó vizelet és megszelídített vadállatok
3. Pióca a szeméremajkakon
4. Elsápadás sóskaégetés közben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?