Római kori bronztárgyakkal értek tetten műkincstolvajokat Izraelben

A közlekedési vétség miatt megállított autóban egy régiségekkel teli dobozra figyeltek fel a rendőrök, amely az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint műkincstolvajok illegális ásatásáról származik.

A régészek szerint a római ellenségek bronztárgyait az i. sz. 132–136-os Bar Kochba-felkelés idején a zsidó felkelők hadizsákmányként szerezték. A kincsek között díszes füstölőket és egy boroskancsót is találtak.

A bronz füstölőket valószínűleg gazdag római otthonokban vagy templomokban használták. A boroskancsót egy bankettjelenet díszíti, amelyen egy ember egy boroskancsóval hever. A hatóságok lefoglaltak egy díszes háromlábú kőtálat, római agyaglámpákat és több száz, az i. sz. 2.–3. században vert érmét is.

Izraelben igen ritkán lelnek ókori bronz tárgyakra, mert ez a fém igen értékesnek számított, és ezért általában megolvasztották és újra felhasználták. Ezért leginkább olyan helyeken bukkannak elő, ahol szándékosan elrejtették azokat, vagy olyan helyeken, ahol a Bar Kochba-felkelés idején bujkáltak.

Nyomozás indult a régiségekkel utazó három gyanúsított ellen, akik azért hozhatták a készletet Jeruzsálembe, hogy eladják egy műtárgykereskedőnek. A régészek szerint a Bar Kochba-felkelők Ciszjordánia déli részén, Tarqumija határátkelő mellett található egykori rejtekhelyéről lopták el a tárgyakat.

Ezen a helyszínen ugyanis a közelmúltban illegális ásatásokat figyeltek meg, de nem sikerült elfogniuk a tetteseket. A műkincstolvajok elmenekültek, miután az autóban találtakhoz hasonló ősi leleteket hagytak maguk után.

A régészek szerint a bronztárgyakat a Bar Kochba-felkelés harcosai zsákmányolhatták, de ők maguk nem használták őket, mivel pogány képeket ábrázolnak, amely sérti a zsidók bálványimádásra vonatkozó tilalmát. Ha a zsidók használni akarták volna, akkor szándékosan tönkretették volna az emberábrázolást.

A három és fél évig tartó Bar Kochba-lázadás volt az utolsó és a legjelentősebb zsidó felkelés az idegen uralkodók ellen az ókorban. A lázadók olyannyira felkészültek a harcra, hogy a harmadik századi római történész, Cassius Dio szerint más vidékekről kellett légiókat hozni a felkelés elfojtására. A harcok végére mintegy 50 zsidó erődöt és körülbelül 1000 települést semmisítettek meg, valamint több százezer zsidó vesztette életét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?