Rekordméretű urartiai raktárközpont került elő Van közelében

Illusztráció

Az urartiai raktárközpont felfedezése

A ma Törökország területén, a Van İpekyolu kerületben álló Kevenli-vár romjai új történeti kincseket rejtettek. A feltárások során 76 hatalmas pithoi került elő, amelyek mindegyikét ékírásos méretekkel látták el. A lelet a Vanban eddig ismert legnagyobb urartiai raktárközpont, betekintést ad abba, miként tárolták és tartották nyilván az olajat, a gabonát és az italokat.

A pithoi mennyisége arra utal, hogy a viszonylag kis méretű Kevenli vára a Van-síkság mezőgazdasági termékeinek központi raktáraként működött. Rıfat Kuvanç, az Iğdır Egyetem docense kiemelte:
„Bár Kevenli vára kis erődítmény, a 76 pithoi felfedezése azt mutatja, hogy a vártnál jóval nagyobb volt a tárolókapacitása. Ez bizonyítja, hogy a vár kulcsszerepet játszott a termékek tárolásában és elosztásában.”

Fejlett tároló- és mérőrendszerek

Az előzetes elemzés szerint a pithoi szimmetrikusan elrendezett és ékírásos feliratokkal ellátott. A feliratok pontos adatokat adtak a bennük tárolt áruk mennyiségéről, igazolva az urartiaiak fejlett leltárkezelési módszereit. A kutatók magmaradványokra bukkantak, és ókori DNS-elemzést is terveznek, hogy feltérképezzék a térség mezőgazdaságát. Egy terrakotta vízvezeték-részlet is előkerült, amely a tárolóhelyiségek vízellátását szolgálhatta – ez a mérnöki tudás magas szintjét mutatja.

A raktár funkció mellett Kevenli várában díszített vakolatdarabokat is találtak, vörös és fekete festékkel. Ez falfestményekre utal, ami az erőd adminisztratív vagy szertartási szerepét valószínűsíti. A kerámialeletek között a „palotaáru” stílus darabjai is előkerültek, amely az urartiai elithez köthető. Egy szilánkon oroszlánfigurát azonosítottak, jelezve, hogy a mindennapi tárgyak szimbolikus jelentést is hordoztak.

Stratégiai erőd a főváros közelében

Kevenli vára az Erek-hegy lejtőin, mintegy 10 kilométerre áll Van várától (ősi nevén Tushpa), az urartiai fővárostól, amelyet I. Sarduri király alapított az i. e. 9. században. Az erőd 4500 négyzetméteren terült el, védőfalakkal megerősítve. Stratégiai helyzete lehetővé tette, hogy egyszerre biztosítsa a Van-síkság ellenőrzését és a főváros logisztikai ellátását.

A Kevenli-vár felfedezése új fejezetet nyit az urartiai kutatásokban. Az ékírásos pithoi, a vízinfrastruktúra és a díszített falak együttese egy olyan civilizáció képét rajzolja ki, amely nemcsak katonai és építészeti, hanem gazdasági és kulturális téren is kiemelkedőt alkotott. Dr. Kuvanç így fogalmazott: „Minden korsó, minden felirat közelebb visz minket az urartiaiak társadalmának és mindennapi életének megértéséhez.”

Az ásatások folytatódnak, és a kutatók bíznak abban, hogy további raktárhelyiségek, falfestmények és kerámialeletek kerülnek elő, amelyek tovább gazdagítják ismereteinket erről a különleges vaskori civilizációról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?