Rekonstruálták a babiloni himnuszt
2025. július 2. 17:05 Múlt-kor
Több mint kétezer éves, elveszettnek hitt babiloni himnuszt rekonstruáltak nemzetközi kutatók. A szöveg Babilont, Marduk istenét, a város templomát és polgárait dicsőíti, miközben új fényt vet a nők, különösen a papnők szerepére az ókori mezopotámiai társadalomban. A mű nemcsak irodalmi kincs, hanem élő emlékmű is a civilizációról, amely még a pusztulása után is saját hangján szólal meg.
Az ékírásos agyagtábla, amelyen az újonnan felfedezett himnusz található (Forrás: Anmar A. Fadhil et al., Antiquity (2025))
Korábban
Egy elveszett világ hangja
Több mint ezer éven át csupán szétszórt és rendezetlen töredékek jelezték, hogy egykor létezett. Árnyékként kísértette a mezopotámiai irodalom hatalmas örökségét, de senkinek sem sikerült egésszé formálnia – mostanáig.
A Bagdadi Egyetem és a Müncheni Ludwig-Maximilians-Universität közös kutatása új fényt vetett az ókori Babilonra. Anmar A. Fadhil és Enrique Jiménez vezetésével a kutatócsoport rekonstruálta egy 250 soros, ékírásos himnusz teljes szövegét. A mű Babilonnak, annak istenének, Marduknak, Esagil nevű templomának és a város lakóinak szól.
A himnuszt 2025-ben publikálták az Iraq című tudományos folyóiratban (Cambridge University Press). Ez nem csupán vallásos vagy hazafias szöveg – bensőséges óda a városhoz és a civilizációhoz, amely évszázadokon át az ókori világ központja volt.
Az iskolai kánon titka
A himnusz különlegessége nemcsak tartalmában, hanem fennmaradásának módjában is rejlik. Több mint 30 példányt ismerünk belőle, amelyek agyagtáblákon maradtak fenn. A legkorábbi a Kr. e. 7., a legkésőbbi a Kr. e. 1. századból származik.
Ez szokatlan gyakoriság az ékírásos irodalomban. A másolatok arra utalnak, hogy a himnusz nemcsak ismert volt, hanem a babiloni oktatás alapszövegének számított. Kötelező olvasmánnyá vált az írástudók képzésében. Ahogyan Jiménez is kiemeli: „A himnuszt az iskolások másolták. Szokatlan, hogy egy ennyire népszerű szöveg a modern tudomány számára ennyire ismeretlen maradt.”
A mű rekonstruálását egy új, mesterséges intelligencián alapuló digitális platform tette lehetővé. Ez a rendszer összehasonlító filológiai módszerekkel kapcsolta össze a szétszórt töredékeket. Ami korábban évtizedekbe telt volna, most néhány év alatt sikerült.
Nők és papnők a szent rendben
A szöveg egyik legmeglepőbb aspektusa a nők, különösen a papnők kiemelt szerepe. Egy egész szakasz foglalkozik velük, név szerint említve különböző vallási női csoportokat, például a nadîtu és ugbabtu közösségek tagjait.
Ezek a nők nem csupán erényük és diszkréciójuk miatt voltak megbecsültek. Alapvető szerepet töltöttek be a vallási és társadalmi életben. A kutatók szerint nincs más ismert szöveg, amely ilyen részletességgel mutatná be a papnők presztízsét és funkcióját.
A himnusz ráadásul megemlíti az idegen származású papokat is, akiket a babiloniak ugyanolyan tisztelettel fogadtak. Ez ritka példája a több mint 2500 évvel ezelőtti kozmopolitizmusnak.
Mítoszok és világkezdetek
A himnusz nemcsak a jelennek szól, hanem visszatekint Mezopotámia alapító mítoszaira is. Megemlíti Alulut és Alalgart, a legkorábbi mitikus királyokat, akik Eriduban uralkodtak. A szöveg azonban Babilonhoz köti őket – mintha a város átvette volna az ősi civilizációk tekintélyét.
A műben kozmogóniai elemek is megjelennek. A három ősalkotó elem – víz, tűz és levegő – együtt szerepel Anu, Enlil és Ea isteneivel. Ez a rész szinte filozófiai síkra emeli a verset, amelyben a város, a templomai és a polgárai a világmindenség rendjéhez kapcsolódnak.
Az emlék, amely túlélte saját korát
A szöveg eredete valószínűleg az i. e. első évezredre tehető. A legkésőbbi másolatok azonban már a Kr. e. 2–1. századból származnak, egy olyan időszakból, amikor Babilon hanyatlott. Az ékírásos kultúra eltűnőben volt, a város pedig lassan kiürült – ahogyan az idősebb Plinius is megjegyezte évszázadokkal később.
Mégis, az utolsó írástudók továbbra is másolták a himnuszt. Ez a kitartás azt mutatja, hogy számukra Babilon még mindig élt – legalábbis az emlékezetben.
A himnusz nem a görögök vagy a hódítók látomását közvetíti. Azt mutatja meg, ahogyan maguk a babiloniak látták városukat: igazságosnak, termékenynek, rendezettnek és szentnek. Ez a mű egy civilizáció hangja, amely, bár eltűnt, ma is megszólal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban 17:21
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát 16:44
- Ötvenöt eurázsiai múzeumigazgató sürgette a nemzetközi együttműködést 15:03
- Digitális múzeumi regiszter védi az ukrán kulturális örökséget 12:52
- Azonosították a több száz aranyérmét rejtő hajóroncsot 10:46
- Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét 09:44
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával 06:43
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
