Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 

Végzetes hiba?

Vannak azonban, akik úgy vélik, Hannibál részéről korántsem lett volna vakmerő lépés, ha Róma ellen indul. A köztársaság katonáinak többsége a városon kívül tartózkodó légiókban teljesített szolgálatot, a Rómában sebtében felállított, megfelelő harci tapasztalattal nem rendelkező két irreguláris légió (legiones urbanae) mintegy 10 ezer katonája pedig nem tudta volna megfelelően védeni a Servius-falat Hannibál több tízezres seregével szemben.

Ehhez persze ostromgépekre lett volna szükség, de az elmélet hívei szerint Hannibál képes lett volna rövid idő alatt megépíttetni a megfelelő szerkezeteket. Ha Róma ezalatt visszahívta volna légióit, az könnyedén a védelem nélkül maradt Szicília vagy az Ibériai-félsziget elvesztését jelenthette volna.

Az elmélet szószólóit a Tiberisen fenntartott utánpótlási útvonallal kapcsolatos, fent már említett érv sem győzte meg. Szerintük a gondolatmenet azért nem állja meg a helyét, mert ekkoriban még nem a Claudius uralkodása alatt felépített Ostián, hanem a Neapolis (a mai Nápoly) mellett található Puteolin (ma Pozzuoli) keresztül érkeztek Rómába a szállítmányok.

A kikötőbe befutott javakat ezután nem a Tiberisen, hanem szárazföldi utakon juttatták el Rómába, vagyis Hannibálnak csak ezen utak lezárása lett volna a feladata. Az Etruriánál állomásozó karthágói flotta mindeközben azt lett volna hivatott megakadályozni, hogy Róma védői a tengerről kapjanak segítséget.

A Kr. e. 202-es zamai csata Giulio Romano 16. századi festményén

Hogy Hannibál a nyilvánvalóan kedvező feltételek ellenére mégsem támadta meg Rómát – hangoztatják az elmélet hívei –, annak az volt az oka, hogy egyszerűen nem tartotta szükségesnek. Gondolkodását a hellenizmus hatotta át, ezért úgy vélte, hogy a megszállt, vesztésre álló állam előtt egyetlen lehetőség áll: megállapodásra törekedni a hódítókkal. Nem vette észre, hogy Rómában más elveket vallanak.

A köztársaságnak ugyanis esze ágában sem volt békét kötni. A vereségek csak további harcra sarkallták a városállamot. Bár Kr. e. 216-ban, Cannae-nál még egy, a Trasimenus-tavi ütközetnél is súlyosabb vereséget szenvedtek el, és úgy tűnt, hogy Karthágó győzelme a küszöbön áll, Róma szövetségeseinek – latinok, umberek, picének stb. – helytállása, valamint a köztársaság kitartása meghozta gyümölcsét, és Scipio zamai győzelme Kr. e. 202-ben azt jelentette, hogy a punok elveszítették a háborút. Ki tudja, mi lett volna, ha Hannibál 15 évvel korábban Róma ellen vonul.

1. Elefántokkal az Alpok hágóin át
2. Lótetemekből vetett ágyak
3. Lángba borult szántóföldek és síró római asszonyok
4. Pár lépésre Rómától
5. Végzetes hiba?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Véres metszet fordította a britek ellen az amerikai gyarmatokat
• Több millió eurót érő ékszereket raboltak el egy francia múzeumból
• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára 
• Matematikai módszer segítségével azonosíthatják Vincent van Gogh festményeit
• Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
• Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit
• Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával
• Visszavonták egy ókori bronzszobor cenzúrázott képét az indiai tankönyvekből