2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Oszmán kori leletek és erődítmény nyomai kerültek elő Szolnokon

2026. március 27. 14:10

Török kori emberi metszőfogat, valamint a 16. századi oszmán erődrendszer és vízelvezető hálózat nyomait tárták fel a Szolnok belvárosában zajló legújabb régészeti munkálatok során. A Jókai utcában a múlt héten megkezdett leletmentés történelmi jelentőségű, mivel a város történeti magjában korábban még nem folytattak ásatást – számolt be a kutatás első eredményeiről dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze a Szolnok TV-nek.

Oszmán kori leletek és erődítmény nyomai kerültek elő Szolnokon

A Jókai utca 4. szám alatti telken, a korábbi épület bontási törmelékének elszállításával párhuzamosan a szakemberek jelenleg a pinceszint nyugati metszetfalának a dokumentálását végzik, a padlószintet pedig a múzeum egyik önkéntese fémdetektorral vizsgálja át.

A régészek öt jól elkülöníthető réteget azonosítottak, amelyek közül a legalsó, a legkorábbi emberi megtelepedést jelző szintből egyértelműen az oszmán hódítás idejéből származó leletek kerültek elő. Bár a tárgyi emlékek száma egyelőre csekély, kormeghatározásuk egyértelmű; köztük egy korabeli emberi metszőfogat is dokumentáltak a kutatók.

A feltárás során a szakemberek a metszetfalban azonosítottak két olyan kelet-nyugati irányú árkot is, amelyek a belső, védett területekről vezették el a vizet a települést övező erődítményrendszerbe. A régészek a pince közelében egy 19. századra datálható, téglával bélelt, mintegy nyolc méter mély kutat is találtak. Ennek részletes megkutatása március második felében, ipari alpinisták bevonásával történik meg, ami választ adhat arra, hogy a kút alsóbb rétegei rejtenek-e régebbi korokból származó leleteket. Az ásatás a következő munkafázisban az új épület kivitelezését megelőző földmunkákhoz kapcsolódva, egy 50 centiméteres talajréteg eltávolításával folytatódik.

A szolnoki végvár korszaka

Szolnok a 16. század közepén, az 1552-es oszmán hódítást követően vált a régió egyik legfontosabb katonai és közigazgatási (szandzsák) központjává. A törökök a város elfoglalása után azonnal megkezdték a település megerősítését: a mai Jókai utca nyugati szélén húzódó határvonalon alakították ki azt a mintegy 7-8 méter mély vizesárkot és a belső oldalán felhúzott egysoros palánkfalat, amely a külső támadások ellen védte az oszmán helyőrséget.

A mostani beruházás tudománytörténeti mérföldkő: a szolnoki történeti településmag területén ez idáig nem nyílt lehetőség szisztematikus régészeti kutatásokra. A Damjanich János Múzeum munkatársai arra számítanak, hogy az elkövetkező napok ásatási eredményei alapvetően pontosítják és árnyalják a szolnoki török kori erődrendszerről és a hódoltság kori mindennapokról alkotott eddigi történettudományi ismereteket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár