Oszmán kori leletek és erődítmény nyomai kerültek elő Szolnokon
2026. március 27. 14:10
Török kori emberi metszőfogat, valamint a 16. századi oszmán erődrendszer és vízelvezető hálózat nyomait tárták fel a Szolnok belvárosában zajló legújabb régészeti munkálatok során. A Jókai utcában a múlt héten megkezdett leletmentés történelmi jelentőségű, mivel a város történeti magjában korábban még nem folytattak ásatást – számolt be a kutatás első eredményeiről dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze a Szolnok TV-nek.

Korábban
A Jókai utca 4. szám alatti telken, a korábbi épület bontási törmelékének elszállításával párhuzamosan a szakemberek jelenleg a pinceszint nyugati metszetfalának a dokumentálását végzik, a padlószintet pedig a múzeum egyik önkéntese fémdetektorral vizsgálja át.
A régészek öt jól elkülöníthető réteget azonosítottak, amelyek közül a legalsó, a legkorábbi emberi megtelepedést jelző szintből egyértelműen az oszmán hódítás idejéből származó leletek kerültek elő. Bár a tárgyi emlékek száma egyelőre csekély, kormeghatározásuk egyértelmű; köztük egy korabeli emberi metszőfogat is dokumentáltak a kutatók.
A feltárás során a szakemberek a metszetfalban azonosítottak két olyan kelet-nyugati irányú árkot is, amelyek a belső, védett területekről vezették el a vizet a települést övező erődítményrendszerbe. A régészek a pince közelében egy 19. századra datálható, téglával bélelt, mintegy nyolc méter mély kutat is találtak. Ennek részletes megkutatása március második felében, ipari alpinisták bevonásával történik meg, ami választ adhat arra, hogy a kút alsóbb rétegei rejtenek-e régebbi korokból származó leleteket. Az ásatás a következő munkafázisban az új épület kivitelezését megelőző földmunkákhoz kapcsolódva, egy 50 centiméteres talajréteg eltávolításával folytatódik.
A szolnoki végvár korszaka
Szolnok a 16. század közepén, az 1552-es oszmán hódítást követően vált a régió egyik legfontosabb katonai és közigazgatási (szandzsák) központjává. A törökök a város elfoglalása után azonnal megkezdték a település megerősítését: a mai Jókai utca nyugati szélén húzódó határvonalon alakították ki azt a mintegy 7-8 méter mély vizesárkot és a belső oldalán felhúzott egysoros palánkfalat, amely a külső támadások ellen védte az oszmán helyőrséget.
A mostani beruházás tudománytörténeti mérföldkő: a szolnoki történeti településmag területén ez idáig nem nyílt lehetőség szisztematikus régészeti kutatásokra. A Damjanich János Múzeum munkatársai arra számítanak, hogy az elkövetkező napok ásatási eredményei alapvetően pontosítják és árnyalják a szolnoki török kori erődrendszerről és a hódoltság kori mindennapokról alkotott eddigi történettudományi ismereteket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Ókor
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban
- Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
- Pezsgő társasági élet zajlott az ókori római vécékben
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát 13:37
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban 12:48
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára 11:23
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit 09:14
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában 07:52
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap













