Nyolc munkás életébe került a százhalombattai olajfinomító megépítése

Murányi László riporter és az MTV operatőre az építkezésen (Fortepan / Urbán Tamás)

Az 1950-es évek második felétől Magyarországon egyre nőtt az olajtermékek felhasználása, de az ország kőolaj-feldolgozó kapacitása igen szerény és elaprózott volt. A kormány úgy döntött, hogy több lépcsőben megépítendő komplex kőolaj-finomítót létesítenek, amelynek célja a gazdaság és a lakosság kőolajtermékekkel való ellátása, az akkor még épülő Barátság I. vezetéken érkező szovjet import kőolaj motorhajtóanyagokká, kenő- és fűtőolajjá történő feldolgozása lesz.

A Nehézipari Minisztérium 846/1960. számú határozata 1960. október elsejei hatállyal megalapította a kezdetben csak hat főt foglalkoztató Dunai Kőolajipari Vállalatot (DKV). A beruházási programban egy 3 millió tonna/év kapacitású, 14 termelőüzemből, illetve a működésükhöz szükséges energiaellátó segédüzemekből álló vertikális finomító létesítése szerepelt Százhalombattán. A finomító Budapesttől 30 kilométerre délre, a 6-os főút és a Duna által határolt területen, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat közelében épült fel.

A generáltervező a Kőolaj- és Gépipari Tervező Intézet volt, de egyes üzemek tervezésében szovjet és jugoszláv tervezőintézetek is közreműködtek. 1961 őszén megkezdődött földmunkák során több mint 1 millió köbméter földet kellett megmozgatni, 1962-ben indult el az építkezés. A Barátság-I vezeték magyarországi szakaszát 1962. október 13-án avatták fel, és 1963 végén megkezdte próbaüzemét a Dunai Hőerőmű I. blokkja, ami biztosította a készülő finomító számára a villamos- és gőzenergiát. A DKV létszáma 1964 elején 444 volt. Az év őszén kezdődött a nagyobb munkaerő-felvétel, elsősorban Zalából, Pétről és a Csepeli Kőolajipari Vállalattól hívtak dolgozókat, akiknek már volt tapasztalatuk a kőolajjal.

Az első termelőegység, az AV-1 (atmoszferikus és vákuum-desztillációs) próbaüzeme 1965. áprilisban indult, a termelés 1965. június 30-án kezdődött meg. Az üzem indulásakor évente 1,5 millió tonna kőolaj feldolgozására volt képes. Az AV-1 üzemmel együtt hatalmas infrastruktúra - víz-, csatorna-, villamos- és gőzrendszer - épült ki. 1966-ban elkészült a propános bitumenmentesítő, 1967-68-ban pedig a két oldószeres paraffinmentesítő üzem és a fenolos kenőolaj-finomító üzem, 1969-70-ben működésbe állt a kenőolaj-hidrogénező és redesztilláló, valamint a kenőolaj-keverő és -töltő üzem. Az 1968-ban átadott AV-2 üzemmel a vállalat éves desztillációs kapacitása 2 millió tonnával bővült, így a DKV az ország legkorszerűbb és legnagyobb hatásfokkal dolgozó vállalatává vált. Elkezdődött az AV-1 üzem bővítése is. Az örömet beárnyékolta, hogy októberben egy gázrobbanást követően nyolc munkás meghalt, többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

A százhalombattai finomító dolgozói, 1970 (Fortepan / Urbán Tamás)

1972-ben elkészült az évi 3 millió tonna kapacitású AV-3 desztillálóüzem. A következő évben a Magyarországon felhasznált kőolaj-származékoknak már kétharmadát a százhalombattai finomító biztosította. 1976-ra felépült az évi 1,5 millió tonna kapacitású A-4. Az 1970-es évek végére a finomító kőolaj-desztillációs kapacitása elérte az évi 10 millió tonnát. A DKV-nak 1974-re már 3600 munkavállalója volt. Az 1973-74 évi "olajárrobbanás" - amelyet követően a fejlett országok kőolaj-felhasználása átmenetileg csökkent, majd a korábbinál kisebb ütemben nőtt - nem érintette a DKV termelését, amely évente két számjegyű ütemben nőtt.

A következő évek visszaesése azonban azt mutatta, hogy a nagyarányú kapacitásfejlesztés túlzó volt. Az eredménykiesést a DKV a termékszerkezet korszerűsítésével, az export fokozásával, továbbá anyag- és energiatakarékossággal, a feldolgozási veszteségek csökkentésével ellensúlyozta. Az 1976-os, harmadik beruházási programban a környezetvédelem, a munkakörülmények javítása, illetve a termékminőség javítása szerepelt. Az ipari létesítményekkel egyidejűleg 450 munkáslakás megépítését tervezték.

Dunamenti Kőolajipari Vállalat kőolajfinomítója éjszaka (Fortepan / Urbán Tamás)

1984-ben elkészült a katalitikus krakk (FCC) üzem, melynek megvalósításával a finomító évi 1-1,2 millió tonna fűtőolajból benzint, gázolajat, cseppfolyós gázt, propilént és egyéb értékes fehérárut tudott gyártani. Az üzemben az akkori világszínvonalnak megfelelő "nyugati" technológiákat alkalmaztak. A fejlesztések eredményeképpen a Dunai Finomítóban előállított motorhajtóanyagok minősége minden időben megfelelt az akkor érvényes legszigorúbb európai normáknak. 1991. október 2-án megalakult az egységes olajipari tröszt, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, a Mol Rt., ma a Dunai Finomító a MOL Termékelőállítás és Kereskedelem Diviziója (TKD) integrált Finomítás szervezetének részeként működik.

Dunamenti Kőolajipari Vállalat kőolajfinomítója éjszaka (Fortepan / Urbán Tamás)

A kilencvenes évek elején a MOL már az ország EU-tagságának megszerzése előtt az uniós előírásoknak megfelelő minőségfejlesztéseket, illetve az ennek eléréséhez szükséges beruházásokat kezdett megvalósítani. Az Európai Unió 2005-re és 2009-re újabb termékminőségi szigorítást írt elő, melynek célja az egészségre ártalmas és az üvegházhatást okozó anyagok emissziójának további csökkenése. A MOL egy új, évi 2,2 millió tonna kapacitású, a korábbinál nagyobb nyomáson működő gázolaj-kénmentesítő és egy 40 ezer köbméter/óra kapacitású hidrogénüzemet épített fel, továbbá sor került a meglévő gázolajkeverő és -tároló felújításra is. A vállalat elindította bioüzemanyag-fejlesztési programját. 2007-re megépült az új Claus 6 kénkinyerő üzem, a Claus 4 egységben pedig konverziónövelő átalakítást hajtottak végre. Megépült a Dunai Finomító saját gőztermelő egysége, kazántelepe, így megszűnt a gőz külső beszerzésével kapcsolatos árkockázat.

2023 nyarán a finomító régóta esedékes karbantartás miatt leállt, ennek első fázisa szeptember közepére befejeződött, azóta újra üzemel.Az 1950-es évek második felétől Magyarországon egyre nőtt az olajtermékek felhasználása, de az ország kőolaj-feldolgozó kapacitása igen szerény és elaprózott volt. A kormány úgy döntött, hogy több lépcsőben megépítendő komplex kőolaj-finomítót létesítenek, amelynek célja a gazdaság és a lakosság kőolajtermékekkel való ellátása, az akkor még épülő Barátság I. vezetéken érkező szovjet import kőolaj motorhajtóanyagokká, kenő- és fűtőolajjá történő feldolgozása lesz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai