Numizmatikusok keresték a vizigót királyok titkait

Corpus Nummorum Visigothorum címmel jelent meg Madridban egy numizmatikai szakkönyv, amely a vizigót királyok által veretett érmékről első ízben ad részletes és átfogó képet.

A spanyol gyerekeknek az iskolákban generációkon keresztül kívülről kellet fújniuk az összes vizigót uralkodót, ami nem volt csekély feladat. Számuk a most megjelent könyvben foglaltak szerint - a diákok nem túl nagy örömére - néggyel, Iudilával, Sindilával, Suniefrdóval és Ardóval 38-ra emelkedett.

A vizigótok Spanyolország területén 575 és 711 között uralkodtak. A nemrég felfedezett négy uralkodóról nem tettek említést a korabeli történelmi források, és a világ csak azért szerzett tudomást róluk, mert pénzt verettek, amin nevük és a veretés helye szerepelt. A vizigót pénz, amelynek veretéséhez csak a királynak volt joga, az arany tremisses volt, értékei a római, négygrammos solidusnak a harmada volt. Jesus Vico professzor, a könyv társszerzője szerint nemcsak fizetőeszköz volt, hanem hatalmi jel is.

Mintegy 10 ezer tremisses maradt fenn a világon, ebből a New York-i Hispanic Society egymaga 750-et birtokol. A madridi Királyi Történeti Akadémia 69-et és ezek között 15, korabeli pénzverde által készített hamisat. A 10 ezer érme 80 százaléka a könyv másik szerzője, González Corez tulajdona, és ő rendelkezik a világon a legnagyobb gyűjteménnyel.

A két numizmatikus kutatásai során kiderítette, hogy Iudila és Sindila királyi jogokkal felhatalmazott katonai vezetők voltak. Csak Galicíában, amely akkor magába foglalta Portugália északi részét is, 47 pénzverdét építettek. Kisebb mértékben, de szaporította az érmék számát Suintila és Suniefredo is. Ardo viszont nem veretett: az ő királysága a vizigót uralom alkonyát Narbonától Katalóniáig terjedt. Érdekesség, hogy Katalónia (Cataluna) nevét a "gotha land" (gótföld) kifejezésből származtatják.

(Múlt-kor/MTI)