2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

„Nem vagyok én apáca!” Árpád-házi Boldog Erzsébet kalandos élete

2021. december 7. 14:25 Kanyó Ferenc

„Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad”

Záviš von Falkenstein 1288-ban érkezett a magyar királyi udvarba. A korabeli források alapján a cseh nagyúr megfelelt a középkori férfiideálnak, nemcsak vagyonos embernek mondhatta magát, de híres volt testi erejéről és a költészetben való jártasságáról is. A cseh politikából alaposan kivette a részét, azok közé tartozott, akik II. Ottokár cseh király (1253–1278) ellenében Habsburg Rudolfot támogatták. Miután az 1278-as morvamezei csatában Ottokár elesett, Záviš komoly befolyásra tett szert.

Ezt annak is köszönhette, hogy viszonyt kezdett Kunigundával, II. Ottokár feleségével és IV. Béla unokájával, majd elvette feleségül. Kunigunda nem sokáig élvezhette a házaséletet, mert elhunyt, Záviš növekvő befolyását viszont a csehek nagy része, II. Vencel cseh király (1278–1305), valamint a felesége, Habsburg Judit (Rudolf lánya) is szívesen visszaszorította volna.

Záviš vélhetően azért is érkezett a magyar királyi udvarba, hogy szövetségeseket találjon, ennek megpecsételésére pedig kiválóan alkalmas lett volna egy házasság. Kun Lászlónak tetszett az ötlet, ezért 1288 tavaszán, egy éjjel csapatot vezetett a margitszigeti kolostor ellen, feltörték az épület ajtóit, és Erzsébetet elragadták a kolostorból.

Hogy mindez nem lehetett Erzsébet szándékaival ellentétes, arról Lodomér esztergomi érseknek egy 1288. május 8-ról keltezett levele árulkodik, amelyben felháborodott hangon ecseteli azt, hogy az ötlet nem a király fejéből, hanem a nővéréből pattant ki, aki kéjvágytól vezetve vette rá az öccsét, hogy szöktesse meg őt a kolostorból. Ráadásul az esküvőt a szöktetés után néhány nappal, május 4-én ülték meg. Egyházjogi szempontból Závišnak és Erzsébetnek nem lehetett volna összeházasodnia, mivel a cseh nagyúr Erzsébet egyik rokonával korábban már házasságban élt, a felmentést azonban ilyen előzmények után aligha kapták volna meg.

Erzsébet befolyása nemcsak ebben az ügyben terjedt ki a királyra. Kun Lászlónak és feleségének, Anjou Izabellának (aki Magyarországon felvette az Erzsébet nevet) a viszonya ugyanis végletesen megromlott, és csak az egyház ismételt közbenjárásaira volt hajlandó a király a szeretőit az udvarból száműzni, a királynét pedig rangjához méltó módon maga mellé venni. Erzsébet azonban támogatta az öccse lépéseit a királynéval szemben, hiszen amikor László a margitszigeti kolostorba száműzte a feleségét, a nővére őrizte őt a király nevében.

Egy kalandos életút homályba vesző vége

A szöktetési, szökési eset után az újdonsült pár sikertelenül próbálta meggyőzni Lodomér esztergomi érseket, hogy ismerje el a házasságukat. Végül 1288-ban Svojanov (német nevén Fürstenberg) várába vonultak vissza, ahol Erzsébet egy fiúgyermeknek adott életet. Záviš úgy döntött, hogy a keresztelőre három uralkodót is meghív, ám az ifjú Vencel cseh király a felesége biztatására azt kívánta tőle, hogy személyesen adja át a meghívását. A cseh nagyúr nem fogott gyanút, és elment a prágai udvarba. Ott azonban a király azt követelte tőle, hogy adja át neki mindazon birtokokat, amelyeket Kunigundától örökölt. Miután Záviš erre nem volt hajlandó, elfogták és börtönbe vetették.

Záviš fivérei fellázadtak, de a próbálkozásuk sikertelen volt, ezért menekülni kényszerültek. Vencel ostrom alá vette a várait, amelyek azonban nem adták meg magukat könnyen. Hluboka várához végül magát Závišt is elvitték, és ott közölték vele, hogy szólítsa fel a védőket megadásra, különben a helyszínen megácsolt vérpadon a fejét veszik. Záviš ezt megtagadta, sőt a védőket ellenállásra buzdította, ezért a király beváltotta a fenyegetését, és a cseh nagyurat lefejezték.

Hogy férje halála után Erzsébettel pontosan mi történt, azt források híján nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1300-ban Nápolyba utazott a testvéréhez, Máriához, ahol a nápolyi San Pietro kolostornak lett a lakója. A fia ekkor már nem lehetett életben, mivel akkor az ő örökösödési joga megelőzte volna Mária unokájáét, a későbbi I. Károly magyar királyét.

Erzsébetet 1313-ban még életben lévőnek írják, 1323-ban azonban Mária hagyatékának felsorolásában már csak néhaiként emlékeznek meg róla. A XVI. századi magyar nyelvű Margit-legenda azonban tudni véli, hogy a margitszigeti kolostorban lett eltemetve, ami a vélelmezhető nápolyi halála tükrében valószínűtlennek tűnik. Boldoggá avatásának pontos körülményeit sem ismerjük, a magyar Margit-legenda már ebben a szellemben emlékezik meg róla, ahogy a fentebb említett krónikás, Hevenesi is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
IV. (Kun) László (1272–1290)V. István (1270–1272)Látkép a Nyulak-szigetévelÁrpád-házi Szent Margit

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár