Nem minden igaz, amit Szent István napjáról tudni vélünk

1956 után nem voltak tűzijátékok

Igaz. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor rendeztek tűzijátékot. A felvilágosodás korára mindez bevett gyakorlattá vált: a 18. század végén mintegy úri huncutságként már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki - a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve - 1938-tól Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül.

A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek, és az üzemet később államosították. A tűzijáték 1954-ben augusztus 20-ról április 4-ére, míg a Gellért-szobortól a Citadellára került át. 1956 után tíz évig tilalom volt minden hasonló tevékenységre, majd 1966-tól újra rácsodálkozhatunk a látványra: ekkor lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén a mai formájában.

1. Szent István Koppány feletti győzelmét ünnepeljük
2. A Szent Jobb Szent István keze
3. Szent István napja mindig augusztus 20-ra esett
4. 1956 után nem voltak tűzijátékok
5. A kommunisták találták ki az új kenyér ünnepét

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése